A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
1. szekció. VÍZGYŰJTŐGAZDÁLKODÁS - 9. Mészárosné Bunász Nikolett (KÖTIVIZIG): A Duna-Tisza közi homokhátság KÖTIVIZIG működési területére eső részének vízkészlet-gazdálkodási jellemzése
emelkednie, de legalább stagnáló tendenciát kellene mutatnia a területen. A 2002. és 2012. időszakra vizsgált talajvízszint térképek alapján azonban ennek az ellenkezője mondható el. A vizsgált időszakban a területen a vízszintek 40-50 cm-rel csökkentek, a tendencia jelenleg tartósnak mondható. A két év különbségéből megbecsülhető az a térfogat, amennyivel csökkent a talajvízkészlet. Ennek térfogata 0,21 km3, amely a víz- és kőzettérfogatot jelenti összesen, melynek kb. 1/3 része jelenti csak a valós víztérfogatot. Az így megbecsült térfogat, amellyel a talajvízkészlet csökkent megközelítőleg 0,07 km3 (70.000.000. m3). 3 A Duna-völgyi-főcsatorna hatása A terület hidrogeológiai adottságait figyelembe véve a terület medencejellegéből adódóan leáramlási, vagyis beszivárgási területnek tekinthetjük. A felső 30-40 métert lényegében összefüggő homoksorozat alkotja, kisebb iszapos agyagos csíkokkal szabdalva. Ez a tulajdonság lehetővé teszi a talajvíz felszín felől történő utánpótlódását. Ez a fajta talajvíz táplálás kisebb arányban vesz részt a vízszint alakulásában, nagyobb részt az oldal irányú utánpótlódás jellemző. Oldal irányból jelen esetben egyrészt a folyók felől (Duna és Tisza, főként árvíz idején), másrészt a dombsági területek felől érkezik a talajvíz utánpótlódás nagy része. A Duna-Tisza közén már az 1960-as évektől megfigyelhető a talajvízszint csökkenése. A vizsgált terület KÖTIVIZIG működési területére eső részén a sekély porózus víztest mennyiségi állapota a VGT1 szerint : sp.2.10.1. Duna-Tisza közi hátság - Tisza-vízgyűjtő északi rész nevű víztest mennyiségi állapot besorolása: nem jó. sp.2.10.2. Duna-Tisza köze - Közép-Tisza- völgy nevű víztest mennyiségi állapot besorolása: jó/nem jó határán. A Víz Keretirányelv célkitűzéseivel összhangban a víztestek nem hozható a jelenleginél rosszabb állapotba. Célkitűzésként megfogalmazott továbbá a víztestek jó állapotba való hozása. A vizsgált területen összevetve az engedéllyel rendelkező vízhasználatok talajvíz kitermelését és a talajvízszint tendenciális csökkenését az a következtetés vonható le, hogy a területen nagy számban vannak jelen az engedély nélküli felszín alatti vízhasználatok. Ezek káros hatással vannak mind a víztest mennyiségi és minőségi 14
