A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)

1. szekció. VÍZGYŰJTŐGAZDÁLKODÁS - 9. Mészárosné Bunász Nikolett (KÖTIVIZIG): A Duna-Tisza közi homokhátság KÖTIVIZIG működési területére eső részének vízkészlet-gazdálkodási jellemzése

kompresszorozásakor, búvározásakor semmilyen egymásra hatást nem észleltünk még az egymáshoz igen közeli rétegeket beszűrőző szomszédos kutak között sem.

Ezen a helyen meg kell még jegyezni, hogy az említett hátsági részek homokjai - apró szemcsézetük ellenére is - igen jó vízadó képességgel (utánpótlódással) rendelkeznek (500 - 1000 1/p), a kitermelt víz pedig nem tartalmaz 500 mg/l-nél több oldott anyagot, kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos jellegű (kemizmusa szinte teljesen azonos a középső- és alsó-pleisztocénben tárolttal), tehát ivóvíz céljára, öntözésre is minden körülmények között alkalmas. Szentkirály - Tiszakécske - Lakitelek vonalán a felsőpleisztocén üledékek vastagsága 145 - 211 m körülire növekszik, a rétegsorok

homokossága a mélységgel, - illetve a Tisza folyóhoz közelítve - csökken, a tárolt víz oldott anyag tartalma (1000 - 1300 mg/1) és jellege pedig ebből következően nátriumhidrogénkarbonátosra változik.

Cegléd - Törtei felé, illetve Tápiószőlős - Újszilvás - Abony vonalán szintén sokat csökken a rétegsorok homoktartalma, és ezzel párhuzamosan általában romlik az egyes vízadók kifejlődése is. Kúttelepítésre leginkább csak az utolsó két süllyedési fázis idején lerakodott - Tápiószőlős - Újszilvás - Abony táján nem egyszer durva és

középszemcsés - homokok alkalmasak, vizüket elsősorban öntöző és magánházi

csőkutak hasznosítják.

Ezeken a helyeken tehát 500 - 600 mg/l-nél nem nagyobb az oldott anyag tartalom, nem úgy mint Új szász - Zagyvarékas - Szolnok - Vezseny - Köröstetétlen felé, ahol az összlet egyre agyagosabbá válik, és a homokokban tárolt víz is nátriumhidrogénkarbonátossá alakul, 900 - 1200 mg/l-es oldott anyag tartalom mellett.

2. A terület vízgazdálkodási jellemzése

2.1 Termálvíz felhasználás a homokhátság területén

A Duna-Tisza-közi hátság területén a termálvíz hasznosítás Abonyban, Albertirsán, Cegléden, Lakitelken Nagykőrösön, valamint Tiszakécskén jellemző. A 30 °C feletti kitermelt magas oldott anyag tartalmú vizet nagyobb részt fürdőzési célra (strand, gyógyfürdő, stb.), kisebb mértékben pedig fűtési-energetikai célokra hasznosítják.

6