A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
3. szekció. A TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 22. Dr. Nováky Béla (nyugdíjas): A vízvisszatartás vízháztartási adottságai síkvidéki száraz éghajlatú területeken
- A vízháztartás szerkezet alapján vízháztartási szempontból vízhiányos időszak elsősorban a síkvidéki területek kiürülési időszakában jelentkezik, ahol és amikor a tényleges párolgás csak a felhalmozódási időszakban természetes úton tárolt vízmennyiség biztosítja.- A kiürülési időszak vízhiányának enyhítésére vízháztartási szempontból elvben három megoldás jöhet szóba: a kiürülési időszak csapadékának helyben tartása, a felhalmozódási időszak víztöbbletének visszatartása, a víztöbbletes vízgyűjtőkről érkező vizek visszatartása, majd kivezetése és szétosztása a vízhiányos területeken- A síkvidéki területeken a felhalmozódási időszak víztöbbletének tárolását a talajoknak és a síkterületnek köszönhetően a természet nagymértékben megoldja. További mesterséges visszatartással a tárolt vízmennyiség csak kis mértékben növelhető, főként a csapadékban még az alföldi térségben is szegény középső részein, ahol a növelés mértéke évi átlagban legfeljebb 10%, nagyobb mértékű növelésre a csapadékosabb és domborzatilag is tagoltabb nyírségi vidéken lehet számítani.- A csekély mértékű átlagos évi lefolyás mellett vízháztartásilag további korlátot jelenthet az évi víztöbblet aszimmetrikus megoszlása, aminek következtében jelentősebb visszatartható vízmennyiségre az évek legfeljebb 20%-ában lehet számítani.- A vízvisszatartás tervezésénél és kivitelezésénél alapvető feltétel a vízvisszatartás céljának ismerete: az adott vízvisszatartással milyen nagyságú vízigényt milyen időbeli és/vagy mennyiségi biztonsággal kívánnak kielégíteni.- Száraz éghajlatú síkvidéki alföldi területeinken bánjunk csínján a helyi vizek nagyobb és tartós vízigények kielégítése céljából történő visszatartásának elgondolásaival. Irodalom Bartholy J. et al. 2013: Az éghajlat várható változásai és megfigyelt tendenciái Magyarországon (előtanulmány aNES2 megalapozásához). ELTE Meteorológiai Tanszék Dobi L. 2013: Az éghajlatváltozás hatásainak kezelése a vízkészlet-gazdálkodás területén. A Magyar Hidrológiai Társaság XXI. Országos Vándorgyűlése. Gödöllő, 2013. július 3-5. CD- kiadvány KÖTIVIZIG 1999: Nagykörű vízállásos területek területhasználata (vízügyi szakvélemény) Nováky B. 1994: A Tisza-medence vízgazdálkodásának vízháztartási adottságai. Kárpátmedence vízkészlete és vízi környezetvédelem kongresszus, Eger, 1994. október 17-21. Konferencia-kiadvány, I. kötet Nováky B. 1999: Hidrológiai előtanulmány, in Pekli J (szerk.) 1999: A fokgazdálkodás hidrológiai, környezeti és technológiai feltételeinek vizsgálata a Tisza nagykörűi árterén Nováky B., Ligetvári F., Somlyódy L. 2011: Területi vízgazdálkodás, in Somlyódy L. (szerk.) Magyarország vízgazdálkodása: helyzetkép és stratégiai feladatok. MTA Köztestületi Programok. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. 85-102. Budapest. ISBN 978-963- 508-608-5. OVH 1984: Országos Vízgazdálkodási Keretterv. Budapest Pálfai I. 2003: A vízháztartás helyzete és a vízgazdálkodás fejlesztési lehetőségei a Duna- Tisza közi Homokhátságon. Az MTA Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Bizottsága 2002. december 11-i ülésén elhangzott előadás. Hidrológiai Közlöny 2003. 4. Pekli J. (szerk) 1999: A fokgazdálkodás hidrológiai, környezeti és technológiai feltételeinek vizsgálata a Tisza nagykörűi árterén Tanulmány a Nagykörűi Polgármesteri Hivatal megbízására Szalai Gy. 1987: Ember és víz. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. ISBN: 9632324498 Szesztay K. 1956: Segédletek a területi párolgás meghatározására. VITUKI Beszámoló Szesztay K. 1963: Adalékok Magyarország állóvizeinek hidrológiájához. Építés- és Közlekedés-tudományi Közlemények, 1
