A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
3. szekció. A TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 21. Némethné Tóth Katalin (FETIVIZIG): Vízhiány és annak kezelési lehetőségei a Felső-Tisza vidékén
2. fotó. Mederelzárás a Lápi főcsatornán és vízátvezetés a Krasznából a Nagyvájás csatornába A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vízátvezetés a Krasznai árvízből lehetséges, azonban a rendszerben több új műtárgy megépítése szükséges még a vízkormányzásokhoz. Emellett a megnövekedett vízhozam biztonságos levezetése érdekében a depónia magasítása is létfontosságú. Fontos, hogy ismerjük a folyó víz minőségét, mielőtt megkezdjük a víz kivezetését. Megfelelő vízminőségi vizsgálatok elvégzése mellett akár még áradó ágban is megkezdhető a vízkivezetés. 3.3. Vízvisszavezetés a Tiszából Tiszabercelen A Tiszalöki duzzasztás miatt a Tisza vízszintje mindig min. 2,77 m-rel magasabb a Belfőcsatoma fenékszintjétől. Ezért aszályos időszakban a gravitációs vízpótlásnak nincs akadálya. A Tiszából gravitációs vízvisszavezetés az elektromos szivattyútelepen, a szivattyúkon keresztül lehetséges. A vízbeeresztés hatása a 13+360 km szelvényben lévő Kétérközi zsilipig érezhető. A Zúgói szivattyútelep zsilipjének nyitásával a Nagyhalász-Pátrohai csatorna alsó szakasza is frissíthető. 2015. júliusától szeptember végéig végeztünk vízbeeresztést a Tiszából a Belfő-rendszerbe a Tiszaberceli szivattyútelep vízbeeresztő rendszerén keresztül. Megközelítőleg 850.000 n? víz került bevezetésre. A vízbeeresztés nagymértékben hozzájárult a vízigények maradéktalan kielégítéséhez, valamint ahhoz, hogy a tartós meleg, csapadékszegény időjárás ellenére a Belfő-csatorna alsó szakaszának vízminősége nem romlott, halpusztulás nem volt. 3.4. Krasznai vízbevezetés a Holt-Krasznába A Szamos-Kraszna közi árvízszint csökkentő tározó leürítését a Kraszna jobb parti töltésének 8+000 tkm szelvényébe lévő háromnyílású zsilipes műtárgy biztosítja. A vízleeresztő csatorna 11
