A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
3. szekció. A TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 18. Körösparti János - Bozán Csaba – Andrási Gábor – Túri Norbert (NAIK ÖVKI) – Takács Katalin – Laborczi Annamária – Pásztor László (MTA ATK): Geostatisztikai módszerek alkalmazása a belvíz-veszélyeztetettségi térképezésben
A távérzékelésen alapuló elöntés térképezés nagy előnye annak viszonylag gazdaságos kivitelezhetősége. A felhasznált digitális alapadatok panoráma tulajdonságából adódóan egyszerre nagy kiterjedésű területek értékelhetők ki egységes módszerekkel. Az el öntési határok meghatározásának bizonytalanságát jelen esetben a dinamika nehezebb követhetősége okozza. A nagy területekre történő folyamatos adatgyűjtést ugyanis sok tényező nehezíti (meteorológiai tényezők, az elöntés és nedvesség állapot detektálhatósága, távérzékelt alapanyag hiánya, feldolgozás erőforrás igénye, etc.). Emiatt a távérzékelésből származó információk általában pillanatfelvételként értékelendők. A távérzékelésből származó vízborítások azonosításakor nem feltétlenül tesznek különbséget a természetes módon vízzel borított természetes, illetve természetközeli vizes élőhelyek valamint a belvízzel átitatott/borított szántóföldi területek közt, ami gondot jelenthet az döntési adatok interpretációjánál. A nagy pontosság, illetve a területi lefedettség gyakran az erőforrások racionalizáláshoz vezet, azaz általában egy adott időszakban nem egy teljes, országos felmérés történik, hanem koncentráltan, célirányosan kijelölt (belvízzel sújtott) területekre fókuszálva, emellett a távérzékelt adatok igazából csak terepi adatfelvétel mellett tekinthetők megbízhatónak. Mindkét forrásból származó adatsorok felhasználhatók egy terület döntési gyakoriságának jellemzésére, de mindenképpen a fenti korlátozó tényezők figyelembevételével. A terepi felvételezésből származó adatsorok, teljes és körültekintő feldolgozás után szinte bizonyosan jobb becslést adhatnak egy vízügyileg egységesen kezelt területi egység belvizei öntési gyakoriságára, viszont szinte reménytelen vállalkozás egy homogenizált, országos alapállományt összeállítani belőlük. A távérzékelésből származó adatsorok szintén nem tekinthetők sem területileg, sem időben homogénnek és nem is túlságosan hosszú távúak. A FÖMI viszont mintegy másfél évtizede integrálja egy országosan egységes állományban az ezen témakör kapcsán gyűjtött adatokat, amely ennek köszönhetően egyre jobb közelítését adja az döntési gyakoriságnak (feltételezve egyrészt az adatminőség folyamatos javulását és a hibás interpretációs adatok hosszabb távon történő eliminálódását). Az elöntések gyakoriságának becslése mindazonáltal mindkét esetben komoly kihívás. Egyrészt mindkét esetben viszonylag rövid távú megfigyelési adatsorok állnak rendelkezésre. A terepi felvételezés esetén ezek ráadásul gyakran hiányosak, illetve digitális feldolgozást igényelnek egy megfelelő elemző munkához. Nagy kihívást jelent mindezeken túl a különböző területekre rendelkezésre álló belvíz döntési adatok homogenizálása. A FÖMI döntési adatsor viszont nem fedi a felvételezés egyes időszakaiban a teljes országot. így a ki nem értékelt területeken előforduló esetleges vízborítottság feldolgozatlan maradhat, ami mindenképpen torzítja az döntési gyakoriság becsült értékét. A belvíz-gyakorisági térkép előállítása során a fentiekben ismertetett problémákra tekintettel alapvetően három lehetséges adatforrásból tudtunk dolgozni. Egyrészt a VIZIG-ek által regisztrált belvizei öntési folttérképek alapján végeztük el a térképszerkesztést, amely az Alföld majd egészére megfelelő adatállománnyal bírt, azonban az Alföld E-i peremvidékére (Pest, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyék síkvidéki területei), illetve a Dunántúli területekre igen hiányos adatsor áll rendelkezésre. Mindebből kifolyólag egyrészt a homogenizált belvíz-elöntési adatsor kialakítása érdekében alkalmaztuk a Pálfai-féle belvízveszélyeztetettségi térképet, másrészt pedig a FÖMI által készített belvíz-gyakorisági adatbázisból (a teljes adatbázishoz nem volt hozzáférésünk) egy irányított lekérdezést kértünk az adathiányos területek belvíz-gyakorisági értékeinek pontosításához (Dunántúli területek). Az alábbiakban ismertetjük a belvíz-gyakorisági térkép előállításához felhasznált adatok forrását, a homogenizált belvíz-gyakorisági térkép előállításának menetét, a random
