A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
3. szekció. A TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 17. Dr. Kozák Péter (ATIVIZIG): Területi vízgazdálkodás időszerű kérdései
a. Földtulajdonosi és területhasználati viszonyok feltárása és az arra vonatkozó adatok beszerzése térinformatikai adatbázisokba rendezve. b. Agrotechnikai gyakorlatok hatásainak beépítése a felülvizsgálati eljárásokba. c. Vízrendszerek elvezetési viszonyainak elemzése. d. Tározók szerepének elemzése. e. Lehetőségek feltárása a belterületi lefolyás szabályozás módosításával kapcsolatosan. 2. A felülvizsgálati metodika alapján a felülvizsgálatok végrehajtása mely alapján elvégezhető a meglévő művek paramétereinek összevetése a megfogalmazott elvárásokkal. 3. A vizsgálati eredmények alapján a Mértékadó Belvíztömeg elvezetéséhez szükséges elvezetési kiépítettség meghatározása és vezetői döntés előkészítése a jogszabályban rögzítendő kiépítési szintre vonatkozóan. 4. Jogszabályban történő definiálása a vizsgálati eredmények alapján meghatározott Mértékadó Belvíztömegnek valamennyi síkvidéki vízrendszer vonatkozásában. 5. A vízrendszerek üzemelési vízjogi engedélyeiben a rendszert érő hidrológiai terhelések rögzítése. 6. A Mértékadó Belvíztömeg levezetéséhez szükséges rendszerszintű beavatkozások műszaki paramétereinek meghatározása, amely alapján a szükséges fejlesztések tervezése megkezdődhet. 7. Az előirányzott fejlesztések megvalósításának megkezdése. a. Műszaki tervek előkészítése. b. Megvalósításhoz szükséges pénzügyi háttér lekötése. c. Fenntartáshoz szükséges pénzügyi háttér biztosításához szükséges jogszabályi változtatások kezdeményezése és végrehajtatása. 8. A pénzügyi források biztosítása EU-s pályázati keretben 9. Az előirányzott fejlesztések megvalósításának megkezdése. a. Kiviteli munkálatok megkezdése. A vizsgálatok időszükséglete 10 félévre tehető. 3 3. Összefoglaló A síkvidéki vízrendezéssel kapcsolatos elvárások folyamatosan változtak. A változások az elmúlt 25 évben gyorsultak fel. Ezen változásokra a vízügyi szakma nem adott válaszokat. A törekvések a meglévő rendszerek fenntartására irányultak anélkül, hogy azok hatékonysági vizsgálatai végrehajtásra kerültek volna. Az ELI Árvízi Irányelvének végrehajtásával a hazai vízrendezési szakma történelmi lehetőség elé került. Vagy a meglévő rendszerekkel végezi a továbbiakban is a megváltozott természeti/antropogén tényezők mellett a területek belvízmentesítését, vagy részletes vizsgálat alá veszi a meglévő rendszerek hatékonyságát és a rendszer általános fenntartása helyett a hatékonyság szempontjából meghatározó intézkedéseket határozza meg. Az előirányzott vizsgálatok alapján az vízgyűjtők belvízmentesítésének előreláthatólag nem lesz azonos fokú, hiszen a döntések meghozatalában jelentős mértékben kell érvényesülni a területen beazonosítható kockázat. A belvízképződés szempontjából kedvező talajú területek belvízmentesítésében az elvezetés helyett a területen tartás/megőrzés fog dominálni, míg pl a folyómenti területeken a meglévő talajvíz terhelés következtében a tározás nem kaphat elsődleges szerepet. Az vizsgálatok középpontjában a vízgyűjtő egészének kell állni. Ennek megfelelően a területen élő/gazdálkodók bevonása meghatározó jelentőségű.
