A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlése (Debrecen, 2016. július 6-8.)
3. szekció. A TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 15. Kósáné Bódi Mária (ATIVIZIG): Maros-völgy vízgazdálkodása a mezőgazdasági öntözés szemszögéből
Az 1950-es években a Maros jobb parti öntözőrendszer főművei épültek ki 4,5 m /s kapacitású vízkivételre és továbbítására alkalmas csatorna hálózattal. A rendszert szántóföldi öntözőkultúra vízigényének kielégítésére építették, kismértékű rizstermelés előirányzásával. Az öntözőrendszer többszöri fejlesztéssel érte el jelenlegi kiépítettségét. Megépült a Makó III. öntözőésatoma, ezzel Földeák déli területei, valamint Makó Sóstói-Ugar, Igás-Ugar és Rákos külterületein lévő termőföldek is öntözhetővé váltak. A ’60-as évek elején a Ferenszállási fővízkivétel műtárgyainak kiépítését az öntözőrendszer fejlesztése, tovább építése követte. Torontál keleti részén lévő mezőgazdasági területek öntözővíz ellátása oldódott meg kiépítésével. Végül a ’80-as végén az apátfalvi Aranykalász Mg. Szövetkezet és a makói Agro-Maros Mg. Szövetkezet kezdeményezésére a Cservölgyi belvízelvezető csatorna kettős működésűvé fejlesztésével kezdetét vette az Apátfalva-Mezőhegyesi öntözőrendszer kiépítése, amellyel megnyílt a víz útja a Békés megyei fogyasztók felé is. A termelői igények hatására az eredeti terv jelentős módosításokon ment keresztül, azonban kiépítése elmaradt a tervezettől - elsősorban forráshiány miatt -, amely a mai napig hátrányosan érinti csakúgy a vízszolgáltatót, mint a mezőgazdasági termelőket. Az öntözőrendszerek kiépítést követő hatásterületeit az alábbi térkép szemlélteti: 3 ’ 4 X vl y mw?: ,, wW*~t ?■ 2. Maros jobb parti ö.r.19126 ha" . 3. Kákási ö.r. 5. Szárazér-Élővízi ö.r. 12600 ha j Mn&ríXrtp ■‘tn-.r.r £ átfalva-Mezőhegyesi 22000 ha 1. Maros bal parti ö.r. 2043 ha : 1340 ha <1 o«iy i ár JELMAOYARAZAT- £n.«.LUI3i A Maros-völgy jó minőségű földjei, az évszázados mezőgazdasági, illetve kertészeti tapasztalatok pontenciálisan kiaknázható erőforrást jelentenek a fejlett mezőgazdasági termeléshez. A szélsőséges időjárás-változások, a fokozott üvegház hatás következményeként egyre nagyobb az igény az öntözhető területek növelésére és az öntözővíz hatékony felhasználásának megteremtésére. 2. oldal
