A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 29. Petróczki Zsófia (ÉDUVIZIG): Az 1965. évi árvíz során kialakult altalajproblémák és visszatérésük napjainkban
28. kép a 12+148 tkm szelvényben feltört buzgár A buzgár környezetében kb. 80-100 m-es szakaszon további buzgárokkeletkeztek, illetve több buzgár ellen kellett védekezni. Az egymáshoz viszonylag közel elhelyezkedő három nagy és közepes buzgár, valamint a szántó barázdáiban kialakult mintegy 5-6 törpebuzgár (melyek ellen nem védekeztek) rámutatott arra a problémára, hogy egy gyengébb altalaj szakaszjelentkezik, továbbá a buzgárfeltárás során végzett geoelektromos mérések magas ellenállás érekei is megerősítették a holtág-keresztezést. A buzgárok kialakulásának oka a gát lábáig vezetett mélyszántás és holtág-keresztezés.A Duna projekt keretében e terület a kisajátítási határig feltöltésre került. 3.3. Altalaj problémák a Marcal bal parti védvonal mentén A Marcal bal partján buzgárok (1+180 tkm, 1+242 tkm, 3+514 tkm)a mentett oldali töltéslábhoz közel, erősen fakadóvizes területen jelentek meg és kis hordalékszállítással működtek.A mentett oldali töltéslábnál egy mélyebb terület jelentkezik. A 3+514 tkm szelvényben kialakult buzgár az 1965-ös évi töltésszakítás tengelyében alakult ki. 29. kép A Marcal bal partján kialakult buzgárok az 1+180 tkm és az 1+242 tkm szelvényben A buzgárfeltárás során az 1+180 tkm és az 1+242 tkm szelvényben feltört buzgár helyén a kötött fedőréteg alatt szürke homokos réteg (folyósodásra erősen hajlamos) jelentkezett, mely a talajvízzel érintkezve rögtön folyóssá vált. 16
