A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)

2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 29. Petróczki Zsófia (ÉDUVIZIG): Az 1965. évi árvíz során kialakult altalajproblémák és visszatérésük napjainkban

múlva kékes-szürke iszap rakódott le. Később, június 25-én vízmintát vettek a buzgár és a Duna vízéből, mely kimutatta, hogy a buzgár vize nem volt azonos a Duna vízével. A buzgárból nyomás alá került talajvíz folyt ki, azaz „hideg” buzgár alakult ki. A buzgártól kb. 3,5 km távolságra egy talajvízkút helyezkedett el a töltés nyomvonalára merőleges irányban.

Ezt követően a Szigetközben több buzgárból is mintát vettek és a Nagybaj esi buzgár kivételével a hozzáférhető nagyobb buzgárok mind „hideg” buzgárok voltak. A belőlük kifolyt víz 10-12 °C fokos volt a Duna vízével szemben, mely 18°C fok körüli volt.

Ásványráró térségében több veszélyes apró buzgár is keletkezett, melyek kb.580 cm-es Dunaremetei vízállás körül erősödtek fel. Szürke homokos iszapot hordtak ki és számuk állandóan szaporodott. A legveszélyesebb buzgárok Hosszú-útnál, a töltéslábtól 15 m-re húzódó csatornában törtek fel, melyek a júniusi árhullám alkalmával felerősödtek és ekkor az egész buzgáros területet a csatornával együtt szorítógátrendszerrelkörbevették. A szorítógátak vízzel felteltek, majd a buzgárok működése megszűnt.

1.2. Altalaj problémák a Mosoni-Duna mentén

A Mosoni-Duna mentén a vízállás emelkedésével fokozatosan alakultak ki átázások és buzgárok, melyek megjelenése kb. 640 cm-es győri vízállásnál egyre inkább fokozódott. Az átázások ellen a töltésrézsű leterhelésével védekeztek.

I965.IV.15.

11. kép Buzgárelfogás és töltésrézsű leterhelés a Mosoni-Duna bal part mentén, Révfalu térségében

Erősen buzgáros területek alakultak ki a bal parti védvonal mentén Győrúj falu, Bácsa és Révfalu környékén, valamint a jobb parti védvonal mentén több „km” (kb. 0+000 - 13+000 tkm) hosszon.

7