A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 29. Petróczki Zsófia (ÉDUVIZIG): Az 1965. évi árvíz során kialakult altalajproblémák és visszatérésük napjainkban
Az 1965-ös árvíz során kialakult altalaj problémák és visszatérésük napjainkban r 1. Az 1965-ös árvíz során jelentkezett altalaj problémák az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság területén Az 1965. évi árvíz során levonult árhullámok nehéz védekezési helyzetet teremtettek az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területén. A Szigetközben és a Mosoni-Duna jobb part mentén a buzgárok és az átázások jelentették a legnagyobb problémát, míg a Rába, Répce-árapasztó csatorna, Lajta és Marcal menti védvonalak mentén elsősorban a töltésszakadások ellen kellett védekezni. Az árvíz során buzgárok főként ott törtek fel, ahol az 1954-es árvíz után a végleges szorítógátrendszer még nem épült ki, illetve aholtág-kereszteződések térségében. 1.1. Altalaj problémák a Duna jobb part mentén A Duna hosszú ideig tartó árhullámai súlyos helyzetet teremtettek a Dunaremete feletti és a Dunaremete alatti szakaszon. Dunaremete feletti szakasz Erőteljes fakadóvíz és buzgárképződése jelentkezett a Dunakiliti és Püski községek között húzódó Zátonyi - Duna mentén, egy veszélyes buzgár tört fel Doborgaz térségében, valamint Dunakiliti közelében egy régi holt-mederben képződött több buzgár. A Zátonyi-Duna mentén kritikus helyzet alakult ki, amikor erőteljes vízfeltörés jelentkezett a holtágban a töltéshez közel,a talaj stabilitását is veszélyeztetve. A holtágban apró buzgárok törtek fel, melyeknél szinte forrni látszott a víz. Mivel az 1954. évi töltésszakadás e holtág közelében volt, így a védekezés során e rész bevédése kiemelkedő jelentőséggel bírt. MiutánCikolaszigetnél a holtágban 6,1 m/s vízhozam folyt le, erőteljes buzgárképződés indult meg. A Zátonyi-Dunában olyan magas vízállás alakult ki, hogy a víz meghágta a Zátonyi-Duna partéleit, kiöntött a holt-mederből és elöntötte Cikolasziget és Sérfenyősziget egy részét. Ezután a víz akadálytalanul áramlott a Püski mélyterületek irányába. A fakadóvíz képződés a korábbi védekezések alkalmával is általános problémát jelentett a szakaszon a Püski zsilipnél lévő rövid szivárgási úthossz következtében. 1
