A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 21. Dr. Nagy László (BME): Kopolya
10 Az említett 35 db keresztszelvényileg ismertebb kopolyánál 15 esetben (43 %) a gödör a víz oldalra is átterjedt (3. táblázat), vagyis a mentett oldalra, a töltés alatti területre és a víz oldalra is kiterjedt. Más szavakkal, vízoldalon csak akkor volt kopolya, ha az a mentett oldalról vagy a töltés alól rágódott át. ______________________4. táblázat Kopolya átlagos mélysége a gát keresztszelvényében Kopolya Vízoldalra is átterjedt kopolya Összes kopolya Átlagos mélység db m db m Víz oldalon 15 6,3 15 6,3 Töltés alatt 8,0 27 5,4 Mentett oldalon 6,7 28 5,6 A kopolyák átlagos mélységét a 4. táblázat mutatja a gát keresztszelvényében. Bár az átlagos mélységek között nincs nagy különbség, mégis azt lehet mondani, hogy a vízoldalra is átterjedt kopolyák átlagos mélysége nagyobb, amit valószínűleg az okoz, hogy az erózióra hajlamos talaj van akkor a kopolya mélység is nagyobb. Ugyanakkor meglepő, hogy azon kopolyáknál, melyek a gát vízoldalára is kiterjedtek, a vízoldali mélysége közel megegyezik a mentett oldali mélységgel, az átlagos mélység pedig a korona alatt a legnagyobb (4. táblázat). Alii gátszakadásból 102-nek ismerjük a hosszát. A kopolyás gátszakadások átlagos hossza szignifikánsan nagyobb (83 méter), mint azoké, ahol kopolya nem keletkezett (63 méter). Ez a két adat azt sugallja, hogy kopolya nagy szakadásoknál könnyebben alakul ki minden más tényezőtől függetlenül, vagy a kopolyás gátszakadások szélessége nagyobb lesz, ami származhat abból, hogy a kialakuló turbulens mozgás visszahat a szakadás szélességének növekedésére. A kopolyákról rendelkezésre álló információk nagy része 1945 utáni. Az adatgyűjtésben nagy segítséget jelentett az ABKSZ (1978) kiadványa, melyben a kopolyával kapcsolatban két fontos megjegyzés található: • A felmért 81 gátszakadás közül 24-nél (30%) volt kopolya. • A kopolya képződésre akkor nem kell számítani, ha a kötött fedőréteg vastagsága legalább 2,5 méter. ÖSSZEFOGLALÁS Az előző évszázadok árvízvédelmi aktivitásának, és az 1995 óta tartó szisztematikus kutatómunka eredményeként 2200-t meghaladó számú történelmi adat került összegyűjtésre a Kárpát-medencei gátszakadásokkal kapcsolatban. A gátszakadások statisztikai feldolgozása és értékelése sok érdekes, és az utókor számára hasznos tapasztalat leszűrését teszi lehetővé, például a gátszakadásoknál kialakuló kopolyával kapcsolatban. A kopolya kialakulásával foglalkozó irodalom rendkívül hiányos. Kvassay (1900, 1913) és Zawadowski (1891) - akik a XIX. század második felének legtöbb gátszakadásáról tesznek említést - is csak pár helyen említ kopolya kialakulásával, vagy ki nem alakulásával kapcsolatos információt.
