A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 17. Kerékné Tóth Beatrix (ÉDUVIZIG): Az Ikva-völgy árvízi biztonságának fejlesztése árvízcsúcs-csökkentő tározók figyelembevételével
lakóház falán ma is látható az emléktábla. Johann Karl Schuster (1801-68) soproni üveges mester feljegyezte számunkra az eseményeket és még a szőlők állapotáról is irt: szőlő a sok esőtől már rohadt és érett, tehát valamennyi összetöpörödött és tiszta penész. Vagyis nem maradt más hátra, mint szüretelni. És már elkezdték Mihály-nap előtt és nem hagytak ki még egy vasárnapot sem, míg haza nem vittek mindent. Ettől kezdve tartósan szép idő lett. ’’(https://www.facebook.com/ivancsicspince) Erre emlékeztet egy árvíztábla, amely a Rózsa utca és a Szélmalom utca sarkán, az Ikva-1. kép, ánnztábla a Rózsa u. 1. számú ház falán forrás: https://www.kozterkep.hn/~/7113/Arviztabla_Sopron_1833.html) Feltételezhető, hogy a jelek rendkívüli árvizeket jelölnek, amelyekről azonban egyéb adat nincs. Az elvégzett geodéziai bemérés szerint a legmagasabb, az 1833-as árvíz szintje kb.1,5 mrel magasabb volt a jelenlegi, számított 1 %-os árvizszintnél. Nyilvánvaló, hogy az akkori és a mai mederméretek, fenékszintek nem azonosak, ezért az árvíz hozamára nem lehet megbízhatóan következtetni. Feltételezhető viszont, hogy a mederviszonyok nem változhattak olyan nagymértékben, hogy ne tehetnénk kvalitatív jellegű megállapítást, miszerint a múltban előfordulhattak a ma 1 %-osra becsültet is meghaladó árvizek. (ED!IVÍZIG, 1994.) 1879. május 4-én mindkét patak megáradt. Az Ikva-patak a Festő-közön át a Reisch féle kávéházig (volt Bizományi Áruház) hatolt. Víz alá került a Pap-rét, a Balfi utcai katonai gyakorlótér, amely tengerhez hasonlított. A megáradt Bánfalvi-patak (Rák-patak) átszakította a vasúti töltést. 1914. július 18-19-én bekövetkező áradást rendkívüli esőzések előzték meg. Júniusban 122 mm, júliusban 330 mm csapadék hullott a városra és környékére. Kovács Sándor akkori városi főmérnök jelentésében a Sopronban észlelt legmagasabb árvízszintnek mondta a tetőző vízszintet, amely 3,5 m-el haladta meg a rendes nyári víznívót. Az áradás olyan hirtelen jött, hogy a mentéshez igénybe kellett venni a katonaság segítségét. 1923-1924-1925-1926. években a május, június, júliusi rendkívüli nagy csapadékok okoztak áradásokat a patakokon. 1940. június 16-17-én a Rák-patakon levonuló árhullám komoly károkat okozott. A megduzzadt patak megbontotta a Frankenburg utcai boltozott meder előtti kőburkolatot, gyökerestől kitépte a partján álló hatalmas fákat, amelyek eltöriaszolták a fedett mederszakasz nyílását. 200 ember, köztük 4 árkász-szakasz, tűzoltók, önkéntesek dolgoztak 20 órán keresztül megszakítás nélkül a mentési és árvízvédelmi munkában. 1950. november 3-án is árvízzel veszélyeztetett helyzet alakult ki. 1951. június 2-3-4-5-6-7-én kisebb intenzitású, de tartós esőzés okozott árvízi helyzetet. 1965. április 22-23-i árvizet megelőző napokban (20-22) 90 mm csapadék hullott a városra. Az áradás elsodorta a Nagyuszodához vezető híd fel szerkezetét, megbontotta a hidak szárnyfalait, megrongálta a mederburkolatokat. A Nagyuszoda környékén hatalmas partszakadást okozott. Az Uszoda, a Rózsa, a Szentlélek utcából, a Várkerületről, a Balfi, a Bajnok, a Bánfalvi és a Brennbergi utcából, összesen 73 család ideiglenes kilakoltatását kellett elrendelni. A Rák-patak vize is több gyaloghidat elsodort, illetve megrongált. Hosszú szakaszokon partszakadást okozott. Néhány part menti épület, részben összeomlott. 5
