A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 17. Kerékné Tóth Beatrix (ÉDUVIZIG): Az Ikva-völgy árvízi biztonságának fejlesztése árvízcsúcs-csökkentő tározók figyelembevételével
1. Bevezetés Az Ikva-patak Észak-nyugat Magyarország egyik legjelentősebb kisvízfolyása. Ausztriában ered és Sopron felett lép be országunk területére, majd mintegy 50 km megtétele után a Hanság-főcsatornába torkollik. Az Ikva-patak és mellékvízfolyásai az alábbi településeket érintik, illetőleg veszélyeztethetik: Sopron, Ágfalva, Kópháza, Nagycenk, Pereszteg, Pinnye, Nagylózs, Ebergőc, Röjtökmuzsaj, Fertőszentmiklós, Petőháza, Fertőendréd és Tőzeggyármajor. A patak vízjárása szélsőséges, árhullámai jelentős völgyi elöntéseket okozhatnak. Mivel vízgyűjtőjén egy megyei jogú város (Sopron) és egy város (Fertőszentmiklós) is található, árvizeinek biztonságos levezetése az élet és vagyonbiztonság szempontjából kritikus. Az Ikva-patak vízrendezési fejlesztése tehát alapvetően a nagyvizek okozta károk megelőzését, illetve csökkentését célozza. Az Ikva-patak mentén a nagyvizek által legveszélyeztetettebb település Sopron városa, amit bizonyított a 1991. májusi és az 1996. szeptemberi árhullám is. A korábbi, tanulmányok és tervek egyöntetűen azt a megállapítást tették, hogy az Ikvavölgy és az érintett települések árvízvédelme, a hagyományos mederrendezési feladatokon túl, csak megfelelő szelvényekben kialakított árvízcsúcs-csökkentő tározók létesítésével biztosítható, mely korszerűségi felülvizsgálatát végzetem el a dolgozatomban. A rendelkezésre álló információk és adatok áttekintése alapján általánosságban megállapítható, hogy az Ikva-völgyet és a teljes vízrendszert komplexen kezelő vízrendezési munkák ez idáig nem történtek meg. 2. Az Ikva-patak vízgyűjtő területének általános bemutatása 2.1 Vízgyűjtő terület általános leírása Az Ikva-patak magyarországi vízgyűjtő területét a Magyarország kistájainak katasztere (Magyar Tudományos Akadémia, Földrajztudományi Kutató Intézet: Magyarország kistájainak katasztere Budapest, 2010) a következő régiókba sorolja: NAGYTÁJ (makrorégió): Nyugat-Magyarországi peremvidék KÖZÉPTÁJ (mezorégió): Alpokalja, Sopron-Vasi síkság KISTÁJ (mikrorégió): Soproni-hegység, Fertőmelléki-dombság, Soproni-medence, Ikva-sík Mind a négy kistáj Győr-Moson-Sopron megyében helyezkedik el. Összterülete 331 km2. Az Ikva-patak Ausztria területén ered, magyarországi szakasza 51,545 km. Az országhatáron belépve átfolyik Sopron belterületén és délkeleti irányba haladva érinti Kópháza, Nagycenk, Pereszteg, Pinnye, Ebergőc, Röjtökmuzsaj községeket, majd észak-északkeleti irányban Fertőszentmiklós, Petőháza, Fertőendréd községeken folyik keresztül. Befogadója a Hanságifőcsatorna 23+500 km szelvénye. Vízgyűjtőterülete 688 km2, ebből 158,4 km2 Ausztria területére esik. Nyugati része váltakozó magasságú hegy- és dombvidék, keleti része síkvidéki terület. Az Ikva-patak mellékvízfolyásai: Liget-patak, Sós-patak, Rák-patak, Arany-patak és a Kardos-ér. Ezen kívül befogadója több vízi medernek is. Az országhatártól Fertőszentmiklósig a meder nagy esésű, erózióra hajlamos. Fenntartására, meder biztosítására kőművek, biológiai és biotechnikai meder, illetve rézsűvédelem alkalmazása szükséges. A mederfenntartási munkákkal egyidejűleg partrendezés is történt, figyelemmel a gépi fenntartás lehetőségének biztosítására. NQi%-os valószínűségi árvízhozama a torkolatnál 70 m3/sec. 3
