A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
10. szekció. BALNEOTECHNIKA - 9. Vargha Márta - Róka Eszter - Barna Zsófia - Kiss Csaba - Kern Anita (OKI): Magyarországi fürdők mikrobiológiai vízminősége
Magyarországi fürdők mikrobiológiai vízminősége Vargha Márta, Róka Eszter, Barna Zsófia, Kiss Csaba, Kern Anita 1 Országos Közegészségügyi Központ Országos Környezetegészségügyi Igazgatóság Vízhigiénés osztály 2Győr-Moson-Sopron megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Bevezetés Magyarország közismerten fürdőnagyhatalom, különösen a termál- és gyógyvizei világhírűek, és vonzák a fürdőzőket a világ minden tájáról. Megfelelő minőségük éppen ezért nem csak higiénés, hanem gazdasági érték is, mivel egy fürdővíz eredetű járvány alapjaiban rendítené meg az iparág hitelét. Üzemeltetés szempontjából elsődlegesen töltő-ürítő rendszerű, és vízforgatással (szűrő-forgató berendezéssel) üzemelő medencéket különböztetünk meg. A hazai szabályozás (37/1996 NM rendelet) értelmében a közegészségügyi kockázat mérséklése érdekében valamennyi medencét vízforgatással kell üzemeltetni. Ez alól felmentést csak azon gyógyvizek kaphatnak, amelyeknek biológiailag aktív komponenseit a vízforgatás károsítja, vagy gyógyhatását csökkenti. Ugyanakkor a hazai gyakorlat szerint minden gyógyvízre kérelmezik a vízforgatás alóli felmentést, gyakran már a fürdő létesítését megelőzően. A folyamat során nem szükséges annak közvetett vagy közvetlen igazolása, hogy a vízkezelés csökkentené egyes komponensek koncentrációját, vagy a gyógyhatást. Felmentéssel rendelkeznek továbbá sok esetben a kisméretű szauna merülőmedencék, amelyeknél a nagy térfogatú vízpótlás és az alacsony vízhőmérséklet csökkenti a közegészségügyi kockázatot. A töltő-ürítő medencék többsége fertőtlenítés nélkül üzemel, mivel a fertőtlenítőszerek, különösen a hagyományos klór alapú vegyszerek ugyancsak károsíthatják a természetes gyógytényezőket. Emiatt a rendelet a népegészségügyi hatóság A közelmúltban azonban már egyre több helyen kísérleteznek különböző vízkezeléssel - fizikai módszerekkel vagy alternatív fertőtlenítőszerekkel - a medencék mikrobiológiai minőségének javítása érdekében. Ennek a hatósági megítélésében nincs országosan egységes álláspont. A hazai fürdők higiénés mikrobiológiai állapota A medencék vízminőségét az üzemeltetők napi szintű helyszíni és heti vagy havi laboratóriumi vizsgálatokkal ellenőrzik. Mikrobiológiai vizsgálatra általában havonta kerül sor, amely különböző higiénés indikátor baktériumok tenyésztéses kimutatását jelenti. A gyakorlat ebben sem egységes, a vizsgálat legalább E. coli és Micrococcus (összes coccus) kimutatására irányul, emellett körülményektől függően Pseudomonas aeruginosa, Staphylococcus, Enterococcus számát is meghatározzák. Az MSZ 15234 szabvány a vízforgatással üzemelő medencék esetében a nemzetközi gyakorlat alapján a telepszám 22 °C és - pezsgőmedencék és egyéb aeroszol képző medencék esetén - Legionella vizsgálatát is javasolja. A mikrobiológiai paraméterek hatályos jogszabály szerinti, MSZ 15234 szabványban rögzített, valamint az OTH és OKK által összeállított jogszabálytervezet szerinti határértékeit az 1. táblázat tartalmazza.
