A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
9. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 4. Kajcsa Zsuzsa (KÖTIVIZIG): Nagy tervek árnyékában - Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig
évben a Duna-Tisza-Hátság vízpótlás, illetve a belvízcsatornák rekonstrukciója beruházások keretében a Vízügyi Igazgatóság elvégezte a 0+000-5+100 szelvények közti szakasz iszapolását, a mintegy 50 m-es parti sáv rekultivációját erdő telepítésével. A beruházást a pénzügyi források hiánya miatt le kellett állítani. A rekonstrukció a csatorna teljes hosszának mindössze egy negyedén készült el, így az a vízpótló rendszerekre nem tudott számottevő hatást gyakorolni. A csatorna vízszállító képességének, valamint a jó környezeti állapot biztosítása érdekében többször felmerült a csatorna felújítása. A beavatkozások tetemes költsége az esetleges fejlesztés a munkák elvégzését hátrébb sorolta. Duna-Tisza közi hátság vízpótlás A csatorna bővítésének szükségessége a Duna-Tisza Hátság vízpótlása során ismét napirendre került. A Duna vízkészletéből való vízpótlás ugyanis ennek a nyomvonalnak a felhasználásával biztosítható. Ennek megoldására az elmúlt 25 évben több változat is készült. A jelenleg kidolgozás alatt lévő vízpótlási koncepció a homokhátság vízpótlása érdekében a vizet a hátság gerince környezetébe javasolja felemelni, majd onnan azt a vízszétosztó csatornákon keresztül a meglévő csatornákba bevezetni. [16] Az Északi vízszétosztó csatorna vízpótlása az R/S/D-ből a DTCs-n keresztül történne. A koncepció a DTCs vízszállításának növelését, és a tisztított szennyvíz bevezetések kiváltását irányozza elő. A folyamatos vízpótlás biztosítása a csatorna jelenlegi üzemét alapvetően módosítja. Ennek megvalósítása a teljes rendszer üzemének áttekintését igényli. A Dunát Tiszával összekötő csatorna a meglévő nyomvonalon történő kiépítése jelenleg nincs napirenden. A két folyó összekötésére felmerült javaslatok az abban kitűzött célkitűzések megvalósítására más-más, - a megépült csatorna vonalától eltérő - nyomvonalat jelöltek meg. A koncepcióban azonban olyan műszaki megoldásokat javasolnak, amelyek nem lehetetlenítik el a DTCS esetleges későbbi megvalósítását. Összefoglalás A Duna-Tisza-csatorna a Dunát a Tiszával összekötő hajózható csatorna első ütemeként félszelvénnyel, öntözési céllal épült. Az 1948-ban nagy lendülettel kezdett, de kiviteli nehézségekkel küzdő munkát a 22 km elkészülte után, 1950-ben leállították. Az építés befejezése, a hiányosságok megszüntetése további éveket vett igénybe. Bár a csatorna eredeti célját, a vizi közlekedés biztosítását, nem érte el, az építők erőfeszítése nem volt hiába való. Az elvégzett beavatkozások eredményeként a csatorna folyamatosan beépült a meglévő csatornarendszerbe, és biztosítani tudta az aktuális vízelvezetési illetve vízpótlási igények kielégítését. A kiépült csatorna további beavatkozások megvalósításával alkalmas további vízpótló rendszerek vízellátására. A Duna-Tisza Hátság északi területének vízellátását is ezen a vonalon tervezik. A fejlesztések tervezésénél a múlt örökségével számolni kell, a tapasztalatokon érdemes elgondolkodni.
