A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
9. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 4. Kajcsa Zsuzsa (KÖTIVIZIG): Nagy tervek árnyékában - Duna-Tisza-csatorna története az építés megkezdésétől napjainkig
A csatorna építése Az építés megkezdése A csatorna kivitelezését 1948. március 22-én kezdték meg. Az első kapavágást Tildy Zoltán köztársasági elnök tette. Az ünnepi eseményről a Magyar Távirati Iroda tudósítása részletesen beszámolt. [3] A kor lelkes stílusában megfogalmazott, a politikai szempontokat előtérbe helyező beszédekből nyomon követhető a célkitűzések hangsúlyváltozása, megismerhetjük a tervezett beavatkozásokat és azok ütemezését is: „1948. március 22-én reggel Dunaharaszti határában ünnepélyes keretek között megindult a Duna-Tisza csatorna építése. A csatornának a 3 éves terv keretében egyelőre csak az első 22 kilométeres szakasza épül meg, mégpedig félszélességben, de már ez az első szakasz is lehetővé teszi nagy területek öntözését... Az ünnepélyes munkakezdés képei a filmhíradóban (forrás[4]) Dunafwaszli Ünnepélyes munkakezdés Tildy Zoltán kezébe veszi az ásót Keresztes Mihály államtitkár mondott megnyitó beszédet.- Ünnepeljünk - mondotta - , annak a munkának a megkezdését, melynek elvégzését a magyar nép több mint egy évszázada tervezi... Nagy öröm és büszkeség számunkra a tudat, hogy 1948-ban Kossuth és Széchenyi örökét átvehettük, és a felszabadult magyar nép végezheti el azt a munkát, amely hatalmas lépéssel viszi előre népi demokráciánkat a virágzó mezőgazdaság és a parasztság jólétének megteremtése felé. A csatorna építése nyolc és félmillió munkanapba kerül, így nagymértékben hozzájárul a munkanélküliség megszüntetéséhez. A hároméves terv folyamán elkészülő 22 kilométeres szakasz mintegy 45.000 hold öntözését teszi lehetővé éppen azon a területen, ahol a parasztságnak a legnagyobb küzdelmet kellett vívnia a sivatagszerű homokkal és a szárazsággal. A csatorna összefüggővé teszi majd az ország 750 km hosszú vizáit rendszerét, megteremje a Duna és a Tisza magyarországi összeköttetését. Teljes megépítése után a közlekedésben évi 60 millió forint megtakarítás mutatkozik majd. A csatorna lehetővé teszi, hogy az Alföldet könnyen és olcsón elláthassuk épület- és tüzelőanyaggal, és az Alföld terményeit olcsó vízi úton szállíthassák rendeltetési helyére. A csatorna gazdasági életünk egyik ütőere lesz, ezért az egész országnak meg kell mozdulnia, hogy a csatorna mihamarabb elkészüljön.... Hallási Ferenc miniszteri osztályfőnök ismertette ezután a csatorna építésének tervét. A csatorna a Soroksári Duna-ágból Dunaharaszti és Taksony között ágazik ki, és Lajosmizse, Kecskemét érintésével Ókécskénél éri el a Tiszát. A vízlépcsőkön való átjutást hajózsilipek oldják meg, a felfelé haladó ágban három, a Tisza felé hat zsilip. A csatorna olyan széles lesz,
