A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
8. szekció. VIZES ÉLŐHELYEK VÉDELME - 10. Unyi Miklós - Dóka Richárd (KNP): A Kelemen-széki élőhely-rekonstrukció főbb hidrológiai vonatkozásai
Kiskunsági-főcsatorna, Akasztó darab átlag minimum maximum szórás 90%-os tar. minősítés pH 4 7.91 7.6 8.25 0.29 8.19-Vízhőmérséklet [°C] 5 12.7 6.2 18.7 5.9 17.9-Oldott oxigén [mg/1] 4 10.5 3.6 23.3 8.8 18.6-Oxigén telítettség [%] 4 91 36 188 67 156 kockázatos Összes só [mg/1] 0-Vezetőképesség [pS/cm] 4 387 344 420 34 416 nem kockázatos Víztípus besorolás az uralkodó kation-anion összetétel szerint Ca. HCO3 -OS Kiskunsági-fócsator Törölt: Vighomérséklet fC] Oldott oxigén [mg/f] Oxigén telítettség [%] Összes só [mg1!] Vezetőképesség [pS‘c Viztipus besorolás az uralkodó kation-anion összetétel szerint Tábláz at: A Kiskunsági-főcsatorna egyes vízminőségi paraméterei szikes tavakban az oldott ásványianyag tartalom fordított arányban változik a vízszintingadozással. A tavak vizében a talajvíz összetételéből eredően nagy az oldott sótartalom, főként a Na+ és HCO3 ~~ (átlag 550-7500 nrg/1), ami a nyári félévben bekövetkező bepárlódás során elérheti a 14-15 ezer nrg/1 koncentrációt is, ami magas pH-val (8-12) párosul a Na2C03 lúgos hidrolizációja miatt. Ezzel szemben a főcsatorna vize alacsony sótartalmi értékekkel (átlag 300 nrg/1) jellemezhető, kisebb mértékű ingadozással. Formázott: Betűtípus: 10 pt, Félkövér Törölt: 1 ( Formázott: Középre zárt Törölt: 1. Táblázat: A Kiskunsági-Főcsatorna egyes vízminőségi paraméterei^ H Kelemen-szék pH 18 9.41 9.1 9.87 0.17 9.55-Vízhőmérséklet [°C] 18 14.5 1.1 28.1 8.3 26.4-Átlátszóság [cm] 9 12 0 30 12 22-Oldott oxigén [mg/1] 18 7.9 1.4 12.5 3.2 11.3-Oxigén telítettség [%] 18 75 14 114 27 106 kockázatos Összes só [mg/1] 2 7250 5150 9349 2969 8929-Vezetőképesség [pS/cm] 18 8890 1956 19160 5241 16684-Víztípus besorolás az uralkodó kation-anion összetétel szerint Na. Cl. HCOj-os ^. Táblázat: A Kelemen-szék egyes vízminőségi paraméterei ♦ A Kelenren-szék és a Kiskunsági-főcsatorna vizének keveredése a különböző „felhasználásuk” miatt mindkét víz minőségére káros hatást fejt ki. Az édes vízbe kerülő szikes víz a magas sótartalma miatt az öntözésre való felhasználhatóságot rontja, míg a szikes víz szempontjából a sótartalom csökkentésével és a növényi tápanyagok növelésével az egyedi élőközösség átalakulását és túlzott elnövényesedést okoz. Jelen esetben ez utóbbi, tehát a szikes vízi környezetbe ágyazott tápcsatornából kikerülő édes víz okozott problémát ve szélyforrásként. A tápcsatorna által szállított víz felszínen és felszín alatt is bejuthatott a Kelenren-szék medrébe. A magasvezetésű csatornából felszín alatti szivárgás a csatorna teljes hosszában feltételezhető, azonban ennek mennyisége a kötött szikes talaj miatt - amelyből a töltései álltak - csekély lehetett. (1. kép) Felszíni bejutás két tiltós átereszen keresztül volt kivitelezhető, melyek a kettévágott tómeder mindkét felére lehetővé tették a vízpótlást. Ezen kívül a szomszédos Fehér-szék felé is lehetett vizet leadni. Ez utóbbi lehetőséget 1990-ben használták ki először, amikor a csapadékmentes időjárás okozta rendkívüli aszály enyhítésére a már előrehaladottan benő vény esedett tómederbe juttatott vizet az igazgatóság (Kákonyi 1994). Ebben az esetben a vízpótlás nélküli ökológiai állapotot nem rontotta érdemben az édesvíz egyszeri bejuttatása. Habár a Kelenren-szék főmedre felé kiépített kivezetés is lehetővé tette volna a vízpótlást, erre nem került sor a vízminőségi szempontok elsőbbségének figyelemben tartásával. Tervek voltak egy kétfokozatú vízpótlás kivitelezésére, mely során a Kelenren-szék északi, a tápcsatorna által levágott öblébe juttattak volna csatornavizet, melyet VgHÓmórwfci* fXIJ Aflimotjg jcil Óidon Törölt: ur jlfcodó jrtw (Törölt: f Formázott: Betűtípus: 10 pt, Félkövér Formázott: Középre zárt ]
