A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
8. szekció. VIZES ÉLŐHELYEK VÉDELME - 3. Hidas András - Duleba Mónika - Grigorszky István - Kiss Keve Tihamér (ELTE, MTA, Debreceni Egyetem): Tavaszi kovaalga (Centrales) vízvirágzás a Dunán Gödnél
TAVASZI KOVAALGA (CENTRALES) VIZVIRAGZAS A DUNÁN GÖDNÉL HIDAS ANDRÁS12, DULEBA MÓNIKA1, GRIGORSZKY ISTVÁN3 ÉS KISS KEVE TIHAMÉR1 1 - MTA ÖK Duna-kutató Intézet, Budapest 2 - ELTE TTK, Budapest 3 - Debreceni Egyetem TEK-TTK Hidrobiológiái Tanszék, Debrecen Bevezetés és célkitűzések A fitoplankton mennyiségi viszonyait és szezonális változását kevesen vizsgálják a téli és tavaszi folyóvizekben. Ennek egyik oka, hogy télen a fitoplankton mennyisége viszonylag alacsony, ezért alacsony szerepet játszik az elsődleges termelés során. Emellett technikai problémát is jelent a gyűjtés télen egy folyóvízen. A téli vízvirágzásról manapság már több adatot is találunk az irodalomban, pl., tavakban leírták az Aulacoseira islcmdica (O. Müll.) Simonsen jég alatti vízvirágzását (Twiss, M.R. et al. 2012), tengerben (Lourey, M.J. et al. 2013), folyóvízben (Kiss & Genkal 1993). A dunai vizsgálatok során bebizonyosodott az a megállapítás, hogy egy nagy eutrofikus folyóvíz fitoplanktonja egész évben változatos, és télen, kora tavasszal is nagy denzitást mutathat. Számos európai nagy folyóban találtak vízvirágzást, ahol nyáron ugyancsak a Centrales és Chlorococcales fajok dominálnak (Rojo et al. 1994, Reynolds & Descy 1996). A téli vízvirágzás ismert jelenség a Dunában, több közlést is találunk erre vonatkozóan (Kiss és Genkal 1993, Kiss 1997). A vízvirágzás egyik kiváltó oka lehet a Duna német és osztrák szakaszán épült erőművek víztározóinak ülepítő hatása, amely visszatartja a vízben a lebegőanyagot, ezáltal nő a víz átlátszósága, ami az algák fotoszintéziséhez kedvező fényviszonyokat eredményez. (Kiss 1994, Kiss & Genkal 1996). Az édesvizek pelágikus ökoszisztémájában a fitoplankton termelése jelenti a végső forrást a szerves anyag termelésében a planktonikus heterotrofikus baktériumok számára, amelyek funkcionális és strukturális részei a plankton közösségnek. (Vörös et al. 2000) Ezen dolgozat célja, bemutatni a 2014-es kora tavaszi Centrales vízvirágzást a Dunán (a 2015-ös adatokkal kiegészítve) és ajelenségre magyarázatot adni. Anyag és módszer A fitoplankton mintákat 2014. február 5-től május 13-ig és 2015. január 26-tól május 15-ig nagyjából hetente gyűjtöttük a Duna sodorvonalában, a felszín közeli vízrétegből 1 literes palackokba a Budapest feletti Gödnél (1669 fkm, átlag vízhozam: 2300 m3/s, átlagsebesség: ~1 m/s, kisvizes időszakban: ~0,8; nagyvizes időszakban: az 1,5 m/s-ot is eléri). A mintákat Lugol-oldattal rögzítettük. A minőségi és mennyiségi vizsgálatot fordított mikroszkóppal Utermöhl (1958) módszerével végeztük. Az a-klorofill mennyiségét Felföldy (1987) szerint határoztuk meg. A vízhozam adatokat az Országos Vízjelző Szolgálat honlapjáról töltöttem le. A rögzített mintákat feldolgozás előtt homogenizáltuk, majd egy 2,23 ml-es számlálókamrába töltöttük. A számolásnál 400 egyedig számolva meghatároztuk a fajokat. Az 1
