A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
8. szekció. VIZES ÉLŐHELYEK VÉDELME - 1. Déri Lajos - Horváth Gergely - Tóth Julianna (SOLVEX): Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja
később a 2013-as rendkívüli Duna és ennek következtében a Mosoni-Duna árvízvédekezésekor a szükséges gyors döntésekhez rendkívül hasznosak voltak. 3. A TERVEZETT LÉTESÍTMÉNYEK ISMERTETÉSE A projekt a Lajta és Mosoni-Duna menti településeket érintve Magyarország ÉNy-i részén, a Nyugat-dunántúli régióban, Győr-Moson-Sopron megye területén, a Győri és a Mosonmagyaróvári kistérségben került megvalósításra. A Mosoni-Duna és a Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja területileg a két kistérség mintegy 40 %-át, valamint a lakosság közel 80 %-át érintette. A Mosoni-Duna 16 települést érintő, cca. 29 km hosszú belterületi szakaszának rendezése az árvízi-, hordalék- és jéglevezetési feltételek javítása érdekében készült el. A projekt keretein belül valósult meg 4 holtág, 5 vizes élőhely valamint 13 sziget mellékágának rehabilitációja is mintegy 35 km hosszan, sor került a Lajta folyó alsó 4 km hosszú szakaszának mederrendezésére, és két duzzasztó, a Lajta mosonmagyaróvári és a Mosoni-Duna mosonmagyaróvári duzzasztójának rekonstrukciója is. Mindezekből megállapíthatjuk, hogy a projekt mind méreteit, mind összetettségét tekintve is figyelemre méltó beruházásnak tekinthető. 3.1. Belterületi szakaszok rendezése A projekt keretein belül megvalósuló beavatkozások célkitűzése vízvédelmi tevékenységek végrehajtása partrendezési munkák és mederszűkítések végzésével, ezzel javítva a belterületi mederszakaszokon az árvíz- és jéglevezetési, valamint hordalék viszonyokat. A Mosoni-Duna alsó szakaszán az árvízvédelmi problémát alapvetően a dunai árhullámok visszaduzzasztása, a rábai és rábcai árhullámokkal való egybeesése okozza. A Duna árvizeinek a múlt század elején, a Rajkai zsilip megépítésével történő kizárása óta a Mosoni- Duna felső, visszaduzzasztással nem érintett szakaszain árvízveszélyt csak a Lajta árhullámai jelentenek. A jelenlegi üzemrendnek megfelelően árvíz idején csak az ökológiai minimumnak számító 5,0 m3/s vízhozam kerül betáplálásra, ezért a Lajta torkolata feletti szakaszon közvetlen árvízveszéllyel nem kell számolni. A Mosoni-Dunán a partok dinamikus terhelése lényegesen csökkent. Több belterületi szakaszon a vízi növényzet elburjánzása zavarja a strandolást, valamint nehezíti a Mosoni-Duna teljes szakaszán kedvelt vízi sportolást, csónakkal való közlekedést, kikötést. Ezek kezelésére is több szakaszon partrendezésre került sor. Egyes helyeken a túlszélesedett meder miatt a parti feliszapolódás olyan mértékű volt, hogy kisvizes időszakban a kikötött csónakok megfeneklettek, a vízpartot csak az iszapon keresztül tudták megközelíteni. A belterületeken elvégzett beavatkozások két fő típusra oszthatók: • Egységes vonalvezetésű part kialakítása (partrendezés) • Vezetőmű építése (mederszűkítés) Egységes vonalvezetésű part kialakítása A Mosoni-Duna belterületi szakaszai nem mutattak egységes képet, ezért a rendezésük esztétikai szempontból is indokolttá vált. A beavatkozás 1:2 - 1:12 közötti rézsűhajlással 7/18
