A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
8. szekció. VIZES ÉLŐHELYEK VÉDELME - 1. Déri Lajos - Horváth Gergely - Tóth Julianna (SOLVEX): Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja
BEVEZETÉS Magyarország legnagyobb, természeti értékekben gazdag szigete a Duna és a Mosoni-Duna által körülölelt Szigetköz, mely a Duna lerakott hordalékán kialakult kiemelkedő jelentőségű élőhely. Az egyedülálló geomorfológiai, klimatikus, talajtani és vízháztartási adottságok következtében ezen a területen különösen változatos élőhelyek alakultak ki. A Mosoni-Duna, a Duna szigetközi vízrendszerének déli részét lezáró dunai fattyúág, végigkanyarog a Szigetköz déli oldalán és 123 km megtétele után Véneknél torkollik vissza a Dunába. Az 1970-es években a Duna medrének süllyedése miatt az évek jelentős részében a Mosoni- Dunába felszíni víz bevezetésére nem volt lehetőség, a folyó felső szakasza csak talajvízből kapott vízpótlást. Ennek következtében a part menti növényzet a meder felé terjeszkedett. Az 1990-es évek közepén megkezdődött folyamatos vízpótlás hatására a növényzet által összeszűkített mederszakaszok feláztak, ennek következtében nagytömegű fa dől(t) a mederbe, közlekedési akadályokat, helyi mederelfajulásokat okozott. A bedőlt fák, a feltorlódott uszadékok hordalékmegfogó hatása és az 1980-as évek tartós vízhiánya miatt előretörő vegetáció következtében a kevésbé markáns mellékágak lefűződési folyamata felerősödött. Különösen kisvizes időszakban a szigetek egy része félszigetnek tekinthető, a mellékágakat több helyen áttöltötték. A Mosoni-Duna mosonmagyaróvári duzzasztóművé hatásával érintett duzzasztott mederbe torkollik be az árvizes időszakban jelentős mennyiségű hordalékot szállító Lajta folyó. Emiatt ez a mederszakasz jelentős mértékben feliszapolódott, feltöltődött. A Mosoni-Duna torkolati szakaszán a Duna kis- és közép víz szintjeinek süllyedése miatt a Mosoni-Duna medre is beágyazódott, a kis- és közép víz szintek csökkentek. A kialakult kedvezőtlen folyamatokat, jelenségeket tovább rontja a Duna megtámasztó hatásának fokozatos csökkenése, valamint a Győr folyóinak vízszintjeit befolyásoló leszívó hatása. A győri folyószakaszon a partvédőműveket a korábbi jellemző vízszintek figyelembe vételével építették ki. A vízszintcsökkenés ezért városképi, esztétikai szempontból különösen a belvárosi szakaszon rendkívül kedvezőtlen hatású. További problémaként jelentkezik, hogy a jelenlegi hidrológiai és medermorfológiai helyzetben a Mosoni-Duna folyamatosan veszti el összeköttetését a hozzá kapcsolódó mellékágakkal, betorkolló mellékvízfolyásokkal és belvízcsatornákkal, melynek következtében romlik a kapcsolódó víztestek vízminősége, valamint csökken ökológiai átjárhatóságuk. A káros hatások megakadályozása, esetleges visszafordítása csak a folyó és a csatlakozó medrek komplex rehabilitációjával, az ökológiai feltételek javításával, vízpótlásával valósítható meg. A Környezet és Energia Operatív Program keretén belül lehetőség nyílt komplex vízvédelmi beruházás megvalósítására. Az ÉDUVIZIG 2008 januárjában "Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja" címmel elkészítette a pályázatot. Az "Új Magyarország Fejlesztési Terv" keretében a Beruházó 6.306.025.943 Ft vissza nem térítendő támogatást kapott a projekt megvalósítására. A dolgozatban a projekt tervezéssel és kivitelezéssel összefüggő tapasztalatait foglaljuk össze. Említést teszünk a projekt célkitűzéseiről, összefoglaljuk a tervezett beavatkozások típusait, majd részletesen kitérünk arra, melyek voltak azok a kritikus pontok a beruházás során, melyekre az ehhez hasonló projektek során érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni. 3/18
