A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)

7. szekció. HIDROGEOLÓGIA ÉS MÉRNÖKGEOLÓGIA IDŐSZERŰ FELADATAI - 9. Dr. Vasvári Vilmos (Vasvári Kultúrmérnöki és Vízgazdálkodási Mérnöki Iroda): Az átdolgozott osztrák irányelv új segédlete hőcsóva számításhoz talajvízben

Míg a hőmérsékleti front x irányba eső hosszát a hatáshossz által pontosan definiáltuk, addig az oldalirányú (y irányú) terjedés számítása egy közelítésből indul ki. A közelítés során az áramképet trapézzal helyettesítjük, melynek rövidebb alapja B szélességű és a szárak a nyílásszöggel térnek el az x iránytól (1. ábra). A B szélesség a betáplálás ideális hidraulikai szélessége az alábbi (1) összefüggés szerint:

B =

Q

k • ma • I

(1)

Az a szög definiálja a hőmérsékleti front oldalirányú terjedését a diszperziós hatások és az áramlási irány (általában évszakos váltakozású) ingadozásának következtében. Ezt az oldalirányú terjedési szöget becsléssel határozzuk meg a számításhoz. Rauch (1992) az a szöget 5° (kicsi kitérés, csekély diszperzió) és 15° (nagy kitérés, erős diszperzió) között javasolja felvenni. Az Ingerle (1988) által a trapézformájú Ax hosszúságú térfogatelem energiaáramainak mérlegét Rauch (1992) módosításával az 1. ábra jelöléseinek megfelelően a következőképpen írhatjuk fel.

Ax

1. ábra: Energiamérleg az elemi térfogatra Ingerle (1988) nyomán A baloldali homlokfelület energiaáramát:

BrVQc.

w1 =

B

majd a hosszirányú oldalakon a keveredés következtében bejutó energiaáramot: 2 • Ax • tga • T0 • Q • cv

W2 =

B

valamint a felszínen bejutó energiamennyiséget:

W, =

MÖ

f

m„

1

h + -^ •(B + L.tga)-Ax.|T0--(Ti_1+Ti)

szembeállítjuk a jobboldali homlokfelület energiaáramával: w Bi+l ' T;+i • Q • cv

wi = --------------------(2)

(3)

(4)

B

(5)