A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
7. szekció. HIDROGEOLÓGIA ÉS MÉRNÖKGEOLÓGIA IDŐSZERŰ FELADATAI - 4. Horányiné Csiszár Gabriella (MIVÍZ Kft.): A miskolci karsztforrások búvármunkái 201.
források foglalását. Kivitelezésre csak a háború után került sor. A kivitelezés nem volt tökéletes, mert az eredeti tervtől eltérően a kútsüllyesztés és a galériafektetés csak csekély mélységben valósult meg, ezért visszatérő probléma volt a víz minősége. Az 1950-es évek elején, a megnövekedett vízigény és a száraz periódus miatt, egy meddő próbafúrási kísérletet tettek. Az egykori kőbánya udvarán 8-14 m mély kutatóaknát mélyítettek, és abból egy kutatóvágatot hajtottak ki a Vár irányába. 1960-1990 évekig több kutatás, és vízfeltárás történt a területen, melynek végső eredménye két akna mélyítése lett. A felszíni vizek kizárásával. 8 m mélységben elérték a törésvonal rendszert, majd ezt követte a keleti akna mélyítése 20 m mélységig. A munkálatok végleg csak a 1990-es évek elejére fejeződtek be, a nyugati akna termelőaknává válásával, búvárszivattyú beépítésével, valamint a két akna közötti járat kiépítésével. (5. ábra) 5. ábra Czakó László, Debreceni Búvárklub, 1991 Szent György forrás Az 1960-as évek szárazsága és a város ivóvízhiánya tette szükségessé a kutatást. A területen fakadó három fakadó közül a Szent-György forráskürtőjének kibontására 1961-1963 között a Magyar Hidrológiai Társaság Borsodi Csoport és a DVTK Barlangkutató Csoport tagjai kísérletet tettek. 1963 és 1964-ben újabb feltárásokat végeztek a területen, végül egy kutató tárót hajtottak ki, melynek célja a fő vízadó réteg elérése volt. A melegvizes járatot a völgy talpától számítva 15 m mélységben elérték. Az eredményes előkutatás után a feltárt vízjárati rendszer legfontosabb vízbelépési pontjára az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat egy aknát mélyített. Az akna mélyítése körülményes volt, az első gyűrűs tag az aláfejtés után nehezen akart megindulni. A hirtelen terhelésre viszont hirtelen megfutott és elferdült. Korrigálni nem tudták, ezért ferdén tudták tovább folytatni a forrásfoglalást. Az eredménye az lett, hogy a fő vízadó járatot nem felette, arra ráfeküdve érték el, hanem mellette, így a vágóélnél a vízbetörés akadálymentessé tételéhez át kellett tömi a kútköpenyt. 5