A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
4. szekció. VÍZELLÁTÁS - 11. Várszegi Csaba (MAVÍZ): Nyomelemek és ivóvíz biztonság
Ausztria Az osztrák vízművek csak talajvizet és forrásvizet használnak. Nincs felszíni vízmű, parti szűrés is elenyésző. Ezen okból nem érzik olyan nagy problémának a nyomelemek témát. 2010-ben a Környezetvédelmi Hivatal „Antibiotikumok a talajvízben" címmel indított egy kutatást. 50 mérési helyen vizsgálták a kutak által termelt vizet, 18 fajta gyógyszerrel kapcsolatban. Alig találtak gyógyszert, és azt is olyan kis mennyiségben, aminek nem lehet egészségkárosító hatása.. Fentiek ellenére az Osztrák Víz és Gáz Szövetség (ÖVGW) fontosnak tartja a jövőben a nyomelemekkel kapcsolatos folyamatos kutatásokat, ismeret bővítést. Németország Ez az ország tele van kérdéssel. Mindent tudnak a jelen, vagy inkább a jövő problémájáról, folyamatosan foglalkoznak a nyomelemekkel, de hivatalosan is feltették a kérdést: „Legyen, vagy ne legyen 4. tisztítási fokozat?" Egy felelős szakember véleménye: „ A gyógyszerek sok ember számára nélkülözhetetlenek-az egyszerű fejfájás elleni tablettától kezdve a súlyos betegség ellen harcoló komplex készítményekig. Sok gyógyszer azonban egyáltalán nem, vagy csak nagyon lassan bontható le biológiai szempontból. Ezen gyógyszerek szakszerűtlen kezelése szennyvizeink terhelésének legkomolyabb okai közé tartozik". Egy reprezentatív közvélemény kutatás szerint a németek 47 százaléka helytelenül „szabadul" meg a folyékony gyógyszer maradványuktól. Egyszerűen a mosogatóba, vagy a WC csészébe önti. És mennyi ez a mennyiség? A mintegy 1200 fajta humán gyógyszerből 2012-ben 8120 tonnát (az elmúlt 10 év alatt 20 százalékos volt a növekedés) vásároltak meg. Ebből becsültén néhány száz tonna felhasználás nélkül a csatornákba kerül. És ehhez jön még 1600 tonna antibiotikum, amit az állatorvosok adtak el. Érthető, hogy a 4. szennyvíz kezelési fokozat, melynek célja a mikro szennyezők visszatartása vagy lebontása lenne, állandó témája a szakmának. Tekintettel a magas beruházási és üzemeltetési költségekre, a német jövő kép két fő irányt követ. • nagyon komoly nyomást kell azokra az erőfeszítésekre kifejteni, melyek a forrásoknál akarják visszatartani azokat az anyagokat, melyek végül mikro szennyezőként kerülhetnek a felszíni vizekbe (mezőgazdaság, kisvállalkozási, ipari termelő helyszínek, más, koncentrált hulladék helyszínek, lakossági hatások, atmoszférát szennyező kibocsátások), és 3
