A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
4. szekció. VÍZELLÁTÁS - 8. Szabó Tamás (Heves Megyei Vízmű ZRt.): A vízfogyasztás csökkenésének vizsgálata SPSS szoftver segítségével, befolyásoló tényezőinek meghatározása
csökkenés következményét tudjuk, ezért nem ismétlem magam, de a régiónként történő bontást az 5. ábrán bemutatom. 200000 130000 lOOOOO 30000 30000 lOOOOO 130000 15. ábra Kumulált lakos szám változása halálozásból régiónként (Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés) Az előző ábrából két fő gondolatot jegyezhető meg:- Elsőként az, hogy Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön csökkent a halálozásból a legnagyobb mértékben a lakosság száma, ez a két régió még erőteljesebb leszakadását jelzi. Ezekben a régiókban gazdálkodó vízszolgáltatók értékesítés csökkenése a leghangsúlyosabb, ezt láthatjuk a régiós összehasonlító ábrájából is. A másik, Közép-Magyarország lakosság szám többlete, amelyből azt a következtetést vonhatnánk le közvetlenül, hogy a lakos növekedés növekvő értékesített vízmennyiséget eredményez, de ez nincs teljesen így. Ennek az oka, hogy a középmagyarországi régióban a fajlagos vízfogyasztás folyamatosan csökkent, a többi régióval ellentétben több mint 40%-kal, ezzel eltüntetve a lakosság növekedésből eredő hatásokat. Részletezve az előző állítást 1995-2011 között a 40 m3/fő fajlagos vízfogyasztás csökkenése a 2,5 millió fővel számolva 100 millió m vízmennyiség csökkenést eredményezett. A 150 ezer fő növekedés pedig 60 m3/fő fajlagos vízfogyasztással számolva csak 9 millió m vízmennyiség növekedést produkált. A fentiek alapján tehát két egymástól eltérő változást láthatunk, a leszakadó régiókban a lakosság számának csökkenése és gazdasági helyzet romlása, míg a fejlettebb régióban a jelenleg is magas fajlagos értékek változása generálja a problémát az értékesítésben. 4. Vízértékesítés és költség elemek kapcsolata Az előzőekben bemutatott változások költségekre gyakorolt hatásainak megismeréséhez a költségtípusokat és a szektorra jellemző költségfüggvényeket is vizsgálni kell. A volumen változások függvényében meg lehet különböztetni 2 költségtípust, ezek a következők: • fix (állandó) költségek: ezek volumentől függetlenül merülnek fel, mint például az időbér, az amortizáció és a karbantartás • változó, vagy proporcionális költségek: egységnyi változáshoz tartozó költségek, esetünkben vízkészlethasználati járulék (VKJ), villamos energia, és a veszteségek egy része