A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)

4. szekció. VÍZELLÁTÁS - 8. Szabó Tamás (Heves Megyei Vízmű ZRt.): A vízfogyasztás csökkenésének vizsgálata SPSS szoftver segítségével, befolyásoló tényezőinek meghatározása

Sajnos ez a gondolkodásmód sem tartott hosszú ideig, a 2008-ban elkezdődött gazdasági válság a víziközmű szektornál is el kezdte kisebb csúszással éreztetni hatását, amelynek eredményeképpen újabb törést figyelhetünk meg, az eddig egyenletes árbevételi görbén is, ezt prezentálja a 3. ábra.

3. ábra Összes árbevétel alakulása Magyarország vízmű vállalatainál (Forrás: MAVIZ adatai alapján saját szerkesztés)

Érdemes vizsgálni az infláció és árbevétel kapcsolatát is. Az infláció mértéke és az árbevétel növekedése között pozitív irányú erős regresszió figyelhető meg. (R=0.787, Sig.=000). Ezeknél a regressziós értékeknél nagyobb értékek akkor adódnának, ha a vállalatok pontosan meg tudnák határozni az adott évre vonatkozó inflációt és az értékesített víz mennyiségét. Az árbevételt az ár mellett az értékesített mennyiség és a kintlévőség befolyásolja. A mennyiséget a meteorológia helyi változékonysága és később látni fogjuk a demográfiai és gazdasági tényezők határozzák meg, így értékeikben jelentős szóródások lehetnek. Elmondható továbbá, hogy a vizsgált időszak utolsó két éveiben 2010-2011-ben jelentősen az infláció mértéke alatti árbevétel növekedés volt elérhető, ezt egyértelműen az okozta, hogy a tervezetthez képest elmaradt az értékesített víz mennyisége.

Elmondható tehát, hogy a víziközmű ágazatra vonatkozó trendek dinamikusan változnak, jelenleg negatív irányban, amely biztosan kihat rövidtávon a szolgáltatók gazdálkodási tevékenységére. A folyamatok következményei már fellelhetők az árbevételek elosztási arányainak eltolódásában, megváltozik a karbantartás, felújítás, bér, egyéb költségek aránya. Hosszútávon kihat a műszaki színvonalra is, mivel a működés finanszírozása főként az értékesítési árbevételekből történik.

Az eddig elmondottak alapján joggal merül fel a kérdés, hogy mivel is magyarázhatók ezek a változások. A válaszok keresésére 2000-es évtől kezdődően állnak rendelkezésre „megfelelő minőségű” adatok, remélhetőleg így is releváns eredményt kaphatok.

Az első tényező, amelyet érdemes megvizsgálni, a lakosok számának alakulását. Logikus választásnak látszik, mivel az értékesített mennyiséget a fogyasztók száma közvetlenül befolyásolja. A lakosok száma és az országos értékesített vízmennyiség között erős kapcsolat van (R=0.900, R2=0,810 Sig.=000). Az egyre csökkenő lakosság értékekhez egyre kisebb értékesítési mennyiségek tartoznak. A vizsgálat megerősített abban - amely elvégzése nélkül is sejthető volt -, hogy a két értékpár között ok-okozati kapcsolat valószínűsíthető. A rezidumok (standardizált hibatagok eloszlás) vizsgálatával kiegészítve látható, hogy a hiba átlaga 7*10'15~0, szórása 0,968-1, Durbin-Watson értéke 2,45, továbbá a rezidumok varianciája konstans, amely alapján a regressziós vizsgálat feltételei teljesülnek.