A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
4. szekció. VÍZELLÁTÁS - 8. Szabó Tamás (Heves Megyei Vízmű ZRt.): A vízfogyasztás csökkenésének vizsgálata SPSS szoftver segítségével, befolyásoló tényezőinek meghatározása
Minél erősebb két változó között a kapcsolat, a korrelációs együttható abszolút értéke annál közelebb esik az 1-hez. A korreláció és regresszió vizsgálat egy speciális esetét is használom, amely egy idősor (független) és egy (függő változó) viszonyát keresi. Ebben az esetben nem az ok-okozati összefüggés megállapítása a cél, hanem csak a kapcsolat irányának és erősségének. Ennek akkor látjuk jelentőségét, amikor meg szeretném határozni a változások évenkénti mértékét. Ha már sikerült kiolvasni a regressziós vizsgálat ANOVA táblájából az egységnyi változások mértékét, akkor annak megbízhatóságára is tudunk következtetni az R értékéből és a szignifikancia szintből, ezért fontos tehát egy idősor esetében is ennek lefuttatása. „A regresszióelemzés olyan eljárás, melynek során egy metrikus függő és egy vagy több független változó közötti összefüggést elemzünk. A regressziószámítás során ugyancsak a változók közötti kapcsolat meglétére, irányára és erősségére keressük a választ. A regresszió és korrelációszámításnál feltett kérdések annyiban különböznek egymástól, hogy az előbbi esetben becsült értékeket keresünk. A becsülés csak akkor lehet eredményes, ha megfelelő kapcsolatot tudunk létesíteni a magyarázó (független) és a függő adatok között. A korrelációszámításnál nem ismertük a változók viszonyát, a regresszióelemzésnél viszont meg kell adnunk a függő és független változókat.” (Sajtos-Mitev, 2007, 214. o.) Egy fontos kritériumot azért meg kell említeni a regresszióelemzés során számos feltétel teljesülését is vizsgálni kell, függetlenül a regressziós vizsgálat eredményétől. Meg kell állapítani, hogy látens regresszióról beszélünk-e, ehhez a hibatagok elemzésére is kell térni. Ehhez a következő három vizsgálatot is le kell futtatni, amelynek elméletét külön nem részletezem. • A hibatagok várható értékét • A hibatagok korrelálatlanságát • A hibatényezők varianciáj ának vizsgálatát 3. Vízértékesítési tendenciák és következményei Magyarországon 3.1 Országos szintű elemzés Elmondható, hogy 1990-1996 között az átlagos fajlagos vízfogyasztás közel 40 %-kal esett vissza, ami a már említett, ezidőtájt bevezetett vízdíjakhoz és a jelentős inflációs hatáshoz köthető. A másodlagos ok, az ipar jelentős leépítése lehetett. Ezek fejtegetésére, nem áll rendelkezésemre megbízható adat, az előző feltételezés bizonyításának hiánya remélhetőleg nem okoz majd senkiben hiányt. A következő időszak 2008-ig tartott, közel állandó értéken mozgott a fogyasztás. Ebben a periódusban már voltak olyan értékek, amelyek helyenként a nemzetközi szakirodalomban elfogadott 70 1/fő/nap alá kerültek. A lakossági ajánlott minimális vízfelhasználás alatti értékek már az egészségügyi kockázat növekedését jelentik. Egy részletes távlati vízigénybecslést készített a Magyar Víziközmű Szövetség, a tanulmány szerint folyamatos csökkenés erre az időszakra még nem prognosztizálhatók, inkább stagnál ónak jellemezték. [Papp et al., 2007] 2008 után indult meg egy újabb csökkenési fázis. Ábrázolva az egy főre jutó évi vízfogyasztást, látszik is, a már említett három rész, 1990- 1996, 1996-2008, 2008-,
