A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
4. szekció. VÍZELLÁTÁS - 7. Németh Gábor (VASIVÍZ ZRt.): Ivóvízminőség-javító Program az Üzemeltető szemszögéből
1. Előzmények: 2004. május 1-től Magyarország az Európai Unió tagja lett, ami egyéb kötelezettségek mellett azt is jelentette, hogy meg kellett teremteni a két egymástól eltérő jogrendszer harmonizációját. A jogharmonizáció összefoglalóan olyan jogalkotói tevékenységként határoz meg, amelynek célja a nemzeti (tagállami) jogrendszer és a közösségi jog rendelkezései közötti összhang megteremtése. Elkerülhetetlen volt tehát a víziközműszolgáltatás jogszabályi hátterének átalakítása. A téma ismeretében számunkra elsősorban a 201/2001. számú Kormányrendelet változtatása volt jelentős, amely az ivóvízminőségi paramétereket is meghatározta a szolgáltatók részére. Azt gondolom, nyugodtan állíthatjuk, hogy az arzén (50-ről 10 pg/1) és ammonium ion (mélységi víz esetében 2,0-0,5 mg/1) határértékek drasztikus szigorítása húsbavágó változás volt mind az Ország, mind pedig az üzemeltetők számára. Az EU-s, új határértékek arzén esetében közel 400 település mintegy 1,3 millió lakosát érintették, míg ammonium ion új határérték betartása megközelítőleg 800 településen, mintegy 2,5 millió lakó vízellátásában okozott problémát. Az új arzén és ammonium ion határértékek betartására 2009. december 25. volt, amely arzén esetében a 10 pg/1 érték biztosításához 2012. december 31-re módosult. Fentiek ismeretében megállapítható, hogy Magyarország lakosságának jelentős hányada az új, EU direktívák szerint módosított jogszabály következtében nem ivóvíz minőségű vízzel ellátottak körébe tartozott, pedig ugyanazt a vizet kapták, mint korábban. Szükségesnek tartom leszögezni, hogy nem a szolgáltatott víz minősége romlott, hanem az új határértékek ’’leminősítették” a vezetékes vizeket. Az új, szigorúbb határértékek betartásának biztosítása céljából a Magyar Kormány - az Európai Unió által létrehozott Kohéziós Alap (KA) támogatásával - a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretében nyújtott lehetőséget a szükséges fejlesztések forrásának pályázati úton történő megszerzésére. A pályázati lehetőségek csak az ellátásért felelősök (önkormányzat) részére biztosította a részvételt, vagyis projekteket csak az önkormányzatok indíthattak. A program előkészítése 2002-ben indult, és a mai napig nem zárult le teljes mértékben. A KEOP 2007-es meghirdetése óta 1430 pályázat érkezett szennyvízkezelés, vízminőség javítás, kármentesítés, természetvédelem, árvízvédelem, fenntartható fogyasztás és ekörnyezetvédelem témában. 2. VASIVIZ ZRt. vízellátási területének bemutatása 1898-ban kezdődött el az egyesített csatornahálózattal kiegészített vezetékes vízellátás kiépítése Szombathelyen. Az 1960-as évek elejére a vidéki városok csatlakozásával megalakul Vas megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, a vezetékes víz- és csatornahálózat megyeszerte bővül, 1992-re az ivóvízhálózat a megye minden településén kiépül. 1996. október 1-jén megalakul a Vas megyei Víz- és Csatornamű Részvénytársaság 183 részvényessel. A Részvénytársaság indulásakor Bük és térsége, Celldömölk és Sárvár város úgy döntött, hogy önálló közműszolgáltatóval kívánja ellátni a víz- és szennyvíz-szolgáltatási feladatokat. Jogszabályváltozásnak köszönhetően 2014-ben 207-re emelkedett a tulajdonosok száma, hiszen csak abban az esetben köthettünk pályáztatás nélkül üzemeltetési szerződéseket az ellátásért felelősökkel (önkormányzatok), ha tulajdonrészük van a Társaságban. Celldömölkön a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal határozata alapján 2014. július 2-tól közérdekű üzemeltetők vagyunk - közben folyamatban van a Bérleti Üzemeltetési szerződés engedélyeztetése - míg Sárvár 2015. január 1-től újra Társaságunk kötelékéhez tartozik. Bük és térsége az integráció során úgy döntött, hogy nem Társaságunkhoz kíván csatlakozni. 1
