A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIII. Országos Vándorgyűlése (Szombathely, 2015. július 1-3.)
3. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 21. Szalai József - Nagy György - Gévai Milán (Országos Vízügyi Főigazgatóság): A felszíni és a felszínközeli vizek kapcsolata a Kalocsai-Sárköz és a Borsodi Ártér mintaterületén
A kútszelvénybeli dunai vízállás függvényében a két kútban mért talajvízszintek alakulását a 20. ábra szemlélteti. A Duna vízjárása és a talajvízszintek alakulása közötti kapcsolat a Dunától távolodva gyengül, amit a pontfelhők alakjának eltérése is mutat. A pontfelhő értéktartománya a 001451., Úszód talajvízszintmérő kút esetében tágabb, mint a távolabbi 001455., Úszód esetében. 20. ábra: A Duna és a 001451., Úszód, valamint a 001455., Úszód talajvízszintmérő kútban kapcsolata A 18. ábra kutankénti bontásban, a 21. ábra pedig a kapcsolatrendszer egészét mutatja a talajvízszint alakulását a Tiszapalkonyán mért vízállások függvényében. Az utóbbi, a 21. ábrán az illesztett trendvonalak szerepe kettős: bemutatni, hogy a pontfelhő „eloszlása” és a felszíni víz és a talajvíz kapcsolata hogyan alakul a Tiszától való távolság növekedésével. A várakozásoknak megfelelően a legközelebbi, a 002689., Polgár-Alsórét kút esetében a „legkarcsúbb” a pontfelhő: amint az a 3. táblázatban látható a korrelációs kapcsolat az 1961-2014 közötti időszakban itt a legerősebb. Másképp fogalmazva: a pontok szórása - a pontokat befoglaló ellipszis kis- és nagytengelye mérőszámának hányadosa - ebben az esetben a legnagyobb. A távolság növekedésével a pontfelhő tágassága fokozatosan növekszik, a vízállás-talajvízszint kapcsolat gyengül. A tiszai mintaterület állomásainak adatsorai felhasználásával végzett számítások eredményét, a korrelációs kapcsolat szorosságát a 3. táblázat korrelációs mátrixa szemlélteti. A Kisköreitározó 1973-ban történt üzembe helyezése miatt az adatsorokat két részre (1961-2014, 1973-2014) kellett bontani. Feltételezhető volt, hogy az üzemrendnek megfelelő duzzasztás következtében az érintett folyószakasz medermorfológiai jellemzői megváltoztak. A számítások eredménye azt mutatja, hogy tiszai vízállás és a Polgár-alsóréti kútsor vízszintje alakulása között csak a kútsor első két, a Tisza medréhez közeli állomása (002689., Polgár-
