A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
9. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 21. Dr. Szlávik Lajos (EJF): A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó
1929-ben, a Túr új medrének elkészülte után rá akarták venni Kende Zsigmondot, hogy bontássá le a malmot. Négy hengerszékkel működő, modern malmot ígértek neki, de ő ragaszkodott a régihez. így maradt meg a páratlan és mára nevezetessé vált vízimalom. Egyik oldala a partra épült, eredetileg vastag facölöpökre, az 1932-33-as átalakításkor pedig betoncölöpökre. Épületének oldalai faborításúak. Külső részén három erkély található, kilátással a Túrra és szép környezetére. A közel hat méter átmérőjű, alulcsapott lapátos vízikerekeket a 60 cm átmérőjű fa-főtengelyekre erősítették. A főtengelyek másik vége benyúlik a malomtérbe, ahol facsapágyban forog. A malom üzemeltetéséhez a Túr teljes szélességében keresztgátat kellett készíteni. A víziláda, másképpen szivárványláda tölgyfagerendákon épült; két oldala és feneke vastag nútolt tölgyfa deszkákkal volt kiképezve. A szivárványládából folyik a víz a kerekek alá, két zsilipen keresztül, amelyek függőleges síkban vezetett sínek között külön-külön felemelhetők és leengedhetők. A malom felőli zsilip felemelésekor a malomfal mellett alázúdult víz hozta mozgásba a fal melletti két belső kereket. A második zsilip a középső, daráló követ hajtó kerék alá engedte a vizet. Mellette volt a harmadik, vagy szabad zsilip, amelyet akkor nyitottak meg a víz elvezetésére, amikor a kerekek nem működtek. 1963-65 között az Országos Műemléki Felügyelőség irányításával helyreállították a malmot. Ma is működőképes ipartörténeti műemlék; működés közben is megtekinthető. A Túr-szabályozás műtárgyainak kiviteli terveit Benedek József készítette, az építési munkákat Széchy Endre oki. mérnök vállalkozása végezte. A munkálatok érdekessége volt, hogy akkor Magyarországon még alig alkalmazott talajvízszint süllyesztéssel építették a műtárgyakat. A Társulat a tényleges építési munkákat olyan nagy erőkkel és ütemben végezte, hogy mindössze 3 év alatt mind a töltésépítések, mind pedig a belvízcsatorna- és műtárgyépítések is elkészültek. Források: Fejér László (szerk.): Vizeink krónikája. Bp. 2001. Felső-Tiszavidéki Vízügyi Történeti Gyűjtemény adattára, Nyíregyháza. Göncz Bendek-Kerti Andor-Koleszár János: A Túr torkolati bukó felújítása. Vízügyi Közlemények, 1999. évi 4. füzet. Hadházy Pál: Túristvándi vízimalom története. Kézirat, 1978. Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Történeti Gyűjtemény adattára. Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története. Bp. 1973. Kenessey Béla: A csonkamagyarországi ármentesítő és lecsapoló társulatok munkálatai és azok közgazdasági jelentősége. Bp. 1931. Magyar Életrajzi Lexikon I. Bp. 1981. Schick Jenő: A Tisza-Szamosközi Társulat legújabb munkái. Vízügyi Közlemények, 1932. évi 1. füzet. Schick Jenő: Tisza-Szamosközi vízrendezés. Vízügyi Közlemények, 1938. Szécsényi Lajos: Túristvándi. Vízimalom. TKM kiskönyvtár 314. 1988. Szlávik Lajos (szerk.): 111 vízi emlék Magyarországon. Bp. (2008) Vályi Béla: A vizitársulatokra vonatkozó statisztikai adatok. Bp. 1916. 9
