A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
9. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 3. Bordás Csaba (TIVIZIG): A Keleti-Főcsatorna keletkezés- és építéstörténete
sz.) ideiglenes jelleggel. A műtárgyon szerkezeti károsodások jelentkeztek, ezért jelenleg csak 2,0 m /s-ot képes leadni a szükséges 10,0 m /s-al szemben. A szükséges vízszinttartás sem biztosított a 3. sz. bögében, ezért üzemelési gondok vannak több vízellátó csatorna felé. Cél a jelenleg - erős fenékszivárgás miatt - csökkentett kapacitással üzemelő műtárgy helyére új zsilipes műtárgy építése. • TÖR vízleadó csatorna (K-VII. - Kösely) rekonstrukciója A K-VII.-Kösely vízleadó útvonal a 70-es ill. a ’80-as évek elején volt felújítva, azóta jelentős feliszapoltság következett be. A 0+100-2+360 szelvények között mindkét oldali rézsű állékonysága problémás, valamint több helyen a töltés magassági hiányai figyelhetők meg. Jelenlegi 4,0 m /s-os vízátvezetést az engedélyezett vízszállításra kívánják emelni. A főcsatorna 2+360 szelvényben lévő vízleadó műtárgy szintén felújításra szorul, mivel a műtárgy hidraulikus mozgató szerkezete megrongálódott, hiányos, jelenleg a billenő táblája működésképtelen, vízszintet nem tud tartani. Cél a K-VII.-Kösely vízleadó útvonalon az engedélyezett vízszállítás helyreállítása, a Körös-völgyi vízleadás biztosítása. Bízunk benne, hogy a „jó öreg” Keleti-főcsatorna a felújítások eredményeképp még hosszú évtizedekig szolgálja majd a társadalmi elvárásokat. FORRÁSMUNKÁK 1. Fejér László: Vizeink Krónikája. 2001.
