A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
9. szekció. A VÍZGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE - 3. Bordás Csaba (TIVIZIG): A Keleti-Főcsatorna keletkezés- és építéstörténete
megkezdődött a Keleti-főcsatorna építése. 1943-ban fél-szelvénnyel elkészült a 21-45 km közötti szakasz, a Brassó-éri és a Vidi-éri bujtatóval. Amikor a háború vihara elérte hazánkat, az építés hosszabb időre megszakadt és csak 1951-ben folytatódott. A Tiszaiöki Vízlépcső építése egy évvel korábban, 1950. tavaszán kezdődött, a Tisza 524,2 km szelvényében. A vízlépcső a Rázom-pusztai kanyarulat 2,4 km hosszú átvágásában létesült és az átmetszés elkészítése után a régi Tisza-medret a duzzasztási szint magasságáig kettős mederzáró gáttal lezárták. A vízlépcső három főrészből áll, a duzzasztóműből, a hajózsilipből és vízerőtelepből. A Keleti-főcsatorna (KFCS) részleges üzemeltetése már 1954. tavaszán megkezdődött, de a teljes 98 km hosszú szakasz üzembe helyezésére 1956. július 14-én, Bakonszegen került sor, melyen részt vett Erdei Ferenc a minisztertanács elnök helyettese, Bebrits Lajos közlekedési- és postaügyi miniszter és Dégen Imre vízügyi főigazgató is. A Tiszai öki duzzasztó 3 darab egyenként 37 m-es nyílással épült meg, amelyek billenőtáblás vízvisszatartással 94,50 m.A.f. duzzasztási szint előállítását teszik lehetővé. A beépített Kaplan turbinák 12 MW energiát tudnak óránként termelni. A hajózsilipen 1700 tonnás uszályok átzsilipelésére is mód van. A duzzasztó beüzemelésére 1954. május 9-én került sor. Az 1956-os Keleti-főcsatorna üzembe helyezéssel megteremtődtek azok az alapfeltételek, amelyek a Tiszalöki Vízlépcső és a Tiszalöki Öntözőrendszer (TÖR) később megépített létesítményei révén, az 1970-es évek közepére teljesedtek ki. Nevezetesen az alábbiak: • A Tiszából 60 m3/s-os vízhozam kivételének biztosítása • A TIVIZIG működési területén 34,1 m3/s vízhozam folyamatos hasznosíthatósága • A Körös-völgy felé történő 15-20 m3/s-os vízátvezetés biztosítása A jelenlegi vízhasznosítási és vízpótlási feladtok ellátása érdekében 1956-1981. között a TIVIZIG-nek jelentős fejlesztési feladatokat kellett végrehajtani. A Keleti-főcsatorna három bögére osztva biztosítja a vízellátáshoz szükséges vízszinteket. Ezt követően folyamatosan épült ki a ma is meglévő öntözőrendszer. 1963-ban kezdődött a 70 km (ebből 27 km az első világháború alatt épített Halastói tápcsatorna) hosszú Nyugati-főcsatorna kivitelezése, melyet 1965. december 30-án helyeztek üzembe. A Nyugati-főcsatorna is három bögére oszlik. A két főcsatorna a medence jellegű Hortobágy két peremén épült ki, így a terület vízellátását túlnyomórészt gravitációs úton tudják biztosítani. A Tiszából jelenleg kivehető 57,5 m /s vízmennyiségből 45 m /s-ot a Keleti-főcsatornán, 12,5 m /s-ot pedig a Nyugati-főcsatornán vezetnek tovább, ill. használnak fel. 2. Fejlesztések a Tiszalöki Öntözőrendszerben (TÖR) az 1956-1981. közötti időszakban A tervezett 100.000 hektáros öntözési lehetőség biztosítása, a közel 7.000 ha halastórendszer
