A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
7. szekció. HIDROGEOLÓGIA ÉS MÉRNÖKGEOLÓGIA IDŐSZERŰ FELADATAI - 8. Komlós Ferenc (nyugdíjas): A hőszivattyúzás táblázata és a felszínalatti víz hőjének hasznosítása magyar hőszivattyúval
dísznövényt vagy gombát, vagyis ahol előírt technológiai igény a fűtés és a hűtés [13, 14]. A hőszivattyúval ellátott növényházi termesztés az agráriumban megvalósuló közfoglalkoztatási programhoz is illeszthető. Ezt a munkát az ország minden szántóterületén lehet végezni. Nem kell hozzá pince, geotermikusán kedvező adottságú terület, továbbá könnyen elvégezhető betanított munkát igényel egész évben. Az üvegházi dísznövények a legdrágább mezőgazdasági áruk közzé tartoznak, és igénylik a kondicionált környezetet. „A növényházak azok a létesítmények, amelyekben a növények számára szükséges életfeltételeket mesterségesen befolyásoljuk, vagy megteremtjük.” [15] Ezek az életfeltételek földrajzi elhelyezkedés szerint változhatnak. A termesztési technológia szerint megkülönböztetünk szaporító-, hajtató-, termesztő- és teleltető házakat. A különböző kultúrák a növényház másmás külső és belső kialakítását, különböző épületgépészeti rendszereket igényelnek, a kultúrnövény optimális komfortjának megteremtése mindig egy komplex feladat. Fontos a növényélettani folyamatok betartása, az egész hőleadó illetve hőfelvevő rendszer és a szellőztető rendszer átgondolása, hőmérsékletszint szerinti csoportosítása. Kiemelendő, hogy a gyökérzet hőmérsékletének megváltoztatásával befolyásolható a léghőmérséklet és a növény fejlődésének időtartama. A mezőgazdasági termékek folyamatos piaci elhelyezésének feltételeit az egészséges táplálkozás és életmód érdekében javítani szükséges. Értékesebb dísznövényeket és gombákat kellene termeszteni, amelyeket exportálni is lehet. Gombatermesztésünk a háború előtt a világ élvonalába tartozott. (Az 1980-as években a csepeli Duna Tsz országos integrációs tevékenysége révén Európa első számú gombatermesztői között volt.) A gomba iránti érdeklődés világszerte emelkedik. A növényházak fűtési illetve a hűtési hőigényén kívül feladatunk lehet pl. az öntözővíz melegítése, a telepen lévő kommunális épület hőellátása is. Hazánk egyik fejlett ágazata a kertészet, és erőteljes további növekedése vidékfejlesztési igény, kiemelt nemzetgazdasági prioritás [16]. Környezetvédelmi szempontból, termálkincsünk5 védelméből is célszerű lenne, ha a termálvízzel fűtött növényházaknál az elsődlegesen alkalmazott elfolyó 30-50 °C-os termálvízből hőszivattyúkkal további hőelvonás történne. Az ún. hűtőtavakba bevezetett csurgalék-hévíz hőmérsékletét is csökkenteni kellene, a környezetbe csak jelentősen alacsonyabb hőfokszinten maximum 17 °C-on lehessen elvezetni a termálvizet, illetve a csurgalék-hévízet. Ez egy hatékony és fajlagos költségeket tekintve kedvező hőszivattyús alkalmazáshoz jogszabályban történő előírás kellene. Itt jelzem, hogy a termálvízzel fűtött épületeinknél, fürdőinknél és uszodáinknál is sajnos hasonló az uralkodó gyakorlat [17]. A megújuló energiagazdálkodásnak több lényeges vidékfejlesztési aspektusa van, és a vidék versenyképességének fenntarthatósága nem képzelhető el a mezőgazdasági innováció folyamatos ösztönzése, erősítése nélkül. Kis kapacitású energiatermelő rendszerek esetén nincs szükség hosszabb távú szállításokra. Anyagigényes energiafelhasználás esetében ez döntő szempont, de a vezetékes energiafelhasználásnál sem elhanyagolható tényező. A kis kapacitású energiatermelő rendszerek közvetlenül bővítik a helyi munkaalkalmat, javítják a foglakoztatást, és ösztönzik a képzést is. Ráadásul jól illeszthető az energiastratégiába, hiszen a hőszivattyúk hajtásához szükséges villamos áram - a decentralizált energiaellátás bővülésével, a technikai fejlődés során - megújuló energiával is kiváltható. A fejlesztő tőkének ezzel kapcsolatos megjelenése általános gazdaságélénkítő hatást fejthet ki az adott 5 „Magyarország a termálvizek országa.” http://www.mgte.hu/fooldal/nyito „Mindet el kell követnünk, hogy ez a kincs a közjó érdekében megóvassék...” Dr. Pávaí-Vajna Ferenc (1886-1964). Nagy László János: A „Hévizek Atyja” 19. odal. Fábián 2010. ISBN 978-963-86420-6-6.
