A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
7. szekció. HIDROGEOLÓGIA ÉS MÉRNÖKGEOLÓGIA IDŐSZERŰ FELADATAI - 4. Görög Zsolt (Golder Associates Zrt.): Komplex problémák, megoldási lehetőségek rétegvizes vízellátású mintaterületen a gödöllői vízbázisok példáján keresztül - 5. Hágen András (Újvárosi Általános Iskola): A felszín alatti vizek geokémiai szempontjai a sörfőzésben - 6. Hágen András (Újvárosi Általános Iskola): Felszín alatti vizek fejlődéstörténete a Mohácsi-szigeten - 7. Hernádi Béla - Czesznak László - Juhász Béla - Kovács Péter - Lénárt László - Tóth Katalin (Mátrai Erőmű ZRt., ÉMVIZIG, Miskolci Egyetem, Észak-magyarországi Vízügyi Hatóság, MLBE): Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén
Vizsgálatok során megállapítást nyert, hogy az alacsonyabb karsztvízszintre ráfutó kisebb árvizekkor a tetőzési idők elhúzódnak. Mindegyik megfigyelőhelyre igaz az az állítás, hogy az abszolút vízszint ingadozási tartományban a magasabb szintről induló emelkedési periódus esetén a tetőzési idő az átlagoshoz képest minden esetben rövidebb. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy a felszínhez közelebbi karsztokban a porozitás értékek magasabbak és ez által nagyobbak a víz számára átjárható repedések méretei. Ezt támasztja alá a 9. ábra is ahol a tetőzési idők nagy szórást mutatnak a karsztvízszint és a hatékony csapadékcsoportok nagyságának függvényében. Adott hatékony csapadékcsoport ismeretében a várható vízszintnövekedés mértékének és a tetőzés időpontjának meghatározását Darabos Enikő végezte el. Az egyes mérőhelyek tetőzési idejét statisztikai és nem statisztikai módszerek segítségével határozta meg. Az 9. ábrán láthatjuk a nem statisztikus módszer eredményét, továbbá, hogy az egyes mérőhelyekhez tartozó értékek csoportokat alkotnak, csapadék nagyság és tetőzési idő szerint tömörülnek. 9. ábra Tetőzési idők forrásokban (Garadna, Szinva), karsztvízfigyelő kutakban (Miskolc Nv-17, Felsőtárkány Sz-5, Répáshuta Tebepuszta) A növekvő vízszintek előrejelzése a fajlagos vízszintemelkedések meghatározásával történt, amely során azt vizsgáltuk, hogy egységnyi lehullott csapadékmennyiség hatására mekkora vízszintemelkedés következett be. A kapott adatok grafikonon történő ábrázolása és erre egy 10
