A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
7. szekció. HIDROGEOLÓGIA ÉS MÉRNÖKGEOLÓGIA IDŐSZERŰ FELADATAI - 3. Fejes Zoltán - Prof. Dr. Szűcs Péter - Tóth Márton - Pitty Helga Velkisz (Miskolci Egyetem): A nagyigmándi keserűvizek vízföldtani bemutatása
Konklúzió A desztillált vízzel való kioldás közelíti meg legjobban a természetes kioldáshoz közeli állapotot, melynek során a talajvíz, illetve a felszínről leszivárgó csapadék oldja az agyagos talajt. A desztillált vízzel való kioldás során nyert oldat, valamint a sekély talajvizes kutakból kapott oldat, habár nagy koncentrációkkal rendelkezik az egyes ionok terén, de nem közelíti meg a kitermelt gyógyvíz minőségét. Ebből arra következtetünk, hogy a gyógyvizet szolgáltató kutak utánpótlódása mélyebb rétegekből, és lassabb áramlási pályán történik. A szulfidos kioldás esetén a kapott oldat koncentrációja nagyságrendekkel nagyobb értéket ad, mint a desztillált vizes kioldás esetén. Ennek oka a terület földtanában, fejlődéstörténetében keresendő. A terület több folyó találkozásánál fekszik, s a folyó által lehordott dolomitos hordalékok reakcióba lépnek a talajban található piritszemcsékkel, s a reakció során nyert magnézium-szulfát bekerül a talajvízbe. A bemutatott oldatok magas koncentrációjuk ellenére, nem alkalmasak emberi fogyasztásra, mivel a területen folyó mezőgazdasági munkák miatt a talajvizek nitrát tartalma erősen megnövekedett. A termelés újrakezdése érdekében fontos lenne meghatározni a keserűvíz kinyerésre alkalmas terület elhelyezkedését, térbeli alakját és a kitermelhető vízkészlet nagyságát, majd kijelölni azt a helyszínt, amely ehhez hasonló minőségű vizet szolgáltat, de nem hat rá a mezőgazdasági termelés negatív hatása. Köszönetnyilvánítás A tanulmány/kutató munka a Miskolci Egyetemen működő Fenntartható Természeti Erőforrás Gazdálkodás Kiválósági Központ TÁMOP-4.2.2/A-11/1-KONV-2012-0049 jelű „KÚTFŐ” projektjének részeként - az Új Széchenyi Terv keretében - az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Felhasznált irodalom [1] Magyarország földtani alapszelvényei.. Letöltés dátuma: 2014. április 14, forrás: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet: http://loczy.mfgi.hu/fdt alapszelvenyek/ [2] Magyarország talajvíztérképe. Letöltés dátuma: 2014. április 14, forrás: Magyar Földtani és Geofizikai Intézet: http://loczy.mfgi.hu/tvz_1248/ [3] Dobos Irma (dátum nélk.): Az igmándi keserűvíz tündöklése és eltűnése. Letöltés dátuma: 2014. március 4, Forrás: http://www.italipar.hu/node/108 [4] Dobos Irma (1982): Gyógyító ásványvizek - Az Igmándi keserűvíz. - Vízkutatás, 5. 4-8. [5] Vendl Aladár (1948): Körinfo. Letöltés dátuma: 2014. február 10, forrás: http://enfo.agt.bme.hu/drupal/: http://enfo.agt.bme.hu/drupal/node/10076 [6] Horváth Márk. (2012): Elemspecifikus detektálási technikák és elválasztási módszerek alkalmazása fémes és nemfémes elemek kémiai specieseinek meghatározására és frakcionálására környezeti rendszerekben. Gödöllő: Szent István Egyetem.
