A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
1. szekció. VÍZGYŰJTŐGAZDÁLKODÁS - 2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 19. Mrekva László (EJF): A földhasználat szerepe a városi árvízi kockázatkezelésben
A földhasználat szerepe a városi árvízi kockázatkezelésben Mrekva László1 1. Bevezetés A helytelen földhasználat következtében, a nagy felületű, növénytakarás nélküli, áthatolhatatlan felszínek miatt a városi területek jelentős része árvízkockázati szempontból veszélyeztetett (1. számú ábra). Az Európai Környezetvédelmi Ügynökségnek a városok terjeszkedéséről szóló jelentése szerint a városok földhasználata az Európai Unió területének több mint egynegyedére hatott közvetlenül 1990. és 2000. között. Ez elsősorban a korábbi mezőgazdasági területeken történt meg, ami olyan fontos ökoszisztéma-szolgáltatások elveszítéséhez vezetett, mint például az élelmiszertermelés, az árvizekkel szembeni védelem és a biológiai sokszínűség. (EEA Briefing 2006/4) Vajon mi okozhatja ezeket az egyre gyakoribb nagy árvizeket? Elsősorban - említésre méltó helyen szerepel - a földhasználat megváltozása vízgyűjtő területen. A kockázatkezelés minden fázisában (a kockázatbecslés, a kockázatcsökkentés tervezése és az intézkedések megvalósítása vonatkozásában) olyan együttműködésre és intézkedésekre van szükség, amely minden szinten alkalmazza a megfelelő földhasználati tervezésre vonatkozó alapvetéseket, irányelveket. 1. számú ábra: Városok terjeszkedése (http://zoldvilagomegvesulet.blogspot.hu/2011/10/varosok-terieszkedese-fenvegeti-bolvgot.html) Tanszéki mérnök, Eötvös József Főiskola - Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézet - Vízgazdálkodási szakcsoport, Baja 1
