A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
1. szekció. VÍZGYŰJTŐGAZDÁLKODÁS - 2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 14. Lovas Attila - Fazekas Helga (KÖTIVIZIG): Árvízi tározók üzemirányítási és üzemeltetési mintaszabályzata - 15. Lucza Zoltán (FETIVIZIG): A vízkárelhárítás időszerű feladatai - 16. Maller Márton (ÉDUVIZIG): Települési vízkár-elhárítási tervek készítésének tapasztalatai - 17. Dr. Mecsi József (PE): 2013-as árvízhullám hatása Mohács térségében - 18. Mrekva László (EJF): A kockázatkezelés, mint a reziliens városi árvízgazdálkodás hatékony eszköze
• az elegendő döntési jogkörrel és infrastrukturális háttérrel rendelkező intézményi és törvényhozói hatalom. Rendkívül fontos szerepe van „békeidőben” a monitoring és kiértékelő feladatok elvégzésének. Az árvízi kockázatkezelés megköveteli, hogy együttes módon bővítsük a tudásbázisunkat, fejlesszük a feladatmegoldó képességeinket, integrált módon kezeljük a különféle stratégiákat biztosítva a folyamatban résztvevők szinergiáját. Az első és legfontosabb lépés a kockázatkezelés folyamatában a megfelelő információs rendszerek kiépítése (adat és információ csere), egyesített árvízi előrejelző és figyelmeztető rendszerek kiépítése. A következő fontos lépés a kockázat kezelés megtervezése, ami komplex módon történő együttműködést feltételez. A hatásos árvízi kockázatkezelés előfeltételei: • az intézményi és jogi alapok megteremtése (gyakran hiányozik az összehangolt politikai álláspont/irányvonal, az összehangolt törvényhozás), • a kockázatkezelés menete megköveteli az egységes intézményi szerkezetet (egyértelmű politikai irányvonalak és a transzparens adminisztráció minden érdekelt esetében), • egyértelművé kell tenni a várható előnyöket, a közös célokat és érdekeltségeket (földhasználat, fejlesztési célok, és perspektívák) és tisztában kell lennünk a lehetséges fenyegetést illetően is, ugyanis ezek nélkül nem számíthatunk fenntartható együttműködésre, • költség megtakarítás lehetőségeinek figyelembe vétele, közös költségviselés és haszon elosztás (az egyes lokációkat érintő beavatkozások más helyeken esetleg negatív, illetve pozitív következményeket okozhatnak, ezeknek a folyamatoknak a kiértékelése, a költségek elemzése, a közös teherviselés, ami erősíteni képes a kockázatkezelés gyakorlatát), • a társadalmi részvétel lehetőségének megteremtése és erősítése (az érdekeltek igényeinek azonosítása), • hosszú távú kötelezettségvállalás (bizalom és önbizalom kiépítése, megteremtése az árvízi kockázatkezelés által megkívánt területeken). Felhasznált irodalom: 1. World Development Report 2014. Risk and Opportunity—Managing Risk for Development Washington, DC: World Bank, doi: 10.1596/978-0-8213-9903-3. License: Creative Commons Attribution CC BY 3.0 (This translation was not created by The World Bank and should not be considered an official World Bank translation. The World Bank shall not be liable for any content or error in this translation.) 2 2. Békés Vera, A reziliencia-jelenség, avagy az ökologizálódó tudományok tanulságai egy ökologizált episztemológia számára
