A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
1. szekció. VÍZGYŰJTŐGAZDÁLKODÁS - 2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 14. Lovas Attila - Fazekas Helga (KÖTIVIZIG): Árvízi tározók üzemirányítási és üzemeltetési mintaszabályzata - 15. Lucza Zoltán (FETIVIZIG): A vízkárelhárítás időszerű feladatai - 16. Maller Márton (ÉDUVIZIG): Települési vízkár-elhárítási tervek készítésének tapasztalatai - 17. Dr. Mecsi József (PE): 2013-as árvízhullám hatása Mohács térségében - 18. Mrekva László (EJF): A kockázatkezelés, mint a reziliens városi árvízgazdálkodás hatékony eszköze
Az intézmények (ideértve a lokális, regionális és nemzeti kormányokat, a közösségi csoportokat és magánvállalkozásokat, nem megfeledkezve a banki és biztosítási szektorról) az informális (melyek kölcsönös megállapodásokon és íratlan vagy kodifikált elveken alapulnak) és formális (melyek az írott szabályokat és törvényeket testesítik meg) szabályzások együtteseként fontos szerepet játszanak a sikeres árvízi kockázatkezelésben. A hatékony intézmények kifejlesztése, életre hívása létfontosságú az árvízkockázat kezelésből adódó kihívások leküzdésében. Szerepükből adódóan a formális intézmények az árvízi kockázatkezelés folyamatában felelősséget vállalva biztosítják az információ gyűjtését és az információhoz való hozzáférést, a kommunikációt, a célkitűzések és álláspontok felállítását, a döntéshozatalt, meghatározzák és érvényre juttatják a jogot, építési szabályzatot alkotnak, szabályozási terveket készítenek, részt vállalnak a finanszírozásból és végrehajtanak, míg az informális intézmények vállalt szerepe ennél sokkal szegényesebb. Az integrált árvízi kockázatkezelés gyakran sokkal nagyobb együttműködést igényel, mint általában van a különböző intézmények között. A sikeres, integrált árvízi kockázatkezelés megvalósításához elengedhetetlen az olyan tényezőknek a figyelembe vétele, minthogy az árvízi kockázat csökkentése iránti politikai elkötelezettség, ami nagymértékben függ a döntéshozók jogképességétől, mely biztosítja a szükséges és megkívánt szemléletet, a politikai hatékonyságot, az anyagi és nem anyagi támogatást. Az integrált árvízi kockázatkezelés hatékony végrehajtása függ a lokális, regionális intézményi erőforrásoktól (beleértve az államigazgatást), a törvényhozástól, a szervezeti struktúrától, a pénzügyi forrásoktól és a kompetenciától. A modem, demokratikus életvitel megköveteli a társadalom aktív szerepét és a közösség tagjainak szükségszerű, feltétlen részvételét magában a döntési folyamatokban, ez a jó kormányzás nélkülözhetetlen alkotóeleme. A jól tervezett és megfelelően irányított városokban az áradások hatása mérsékelhető az árvízkockázat és árvízi hatást csökkentő intézkedéseknek köszönhetően. Az ilyen intézkedések közé sorolható a csapadék és szennyvíz elvezető hálózatok adekvát karbantartása, az árvízi zonális/övezeti korlátozások és a megfelelő földhasználat. Ezen intézkedések nélkül bizony a városok árvízi kockázatnak való kitettsége, valamint az áradások általi sebezhetőség megnő. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk a decentralizáció szerepét, amikor ezt a kérdéskört tárgyaljuk. A decentralizációnak köszönhetően a városvezetés sokkal hatékonyabb, felelősségteljesebb és reszponzívabb. A helyes decentralizáció következtében fokozódik a városok önállósága, bővül a helyi szervek hatásköre, az intézmények térbeli közelségének köszönhetően jobb döntések születnek, mindazonáltal a decentralizáció nem okoz idő előtti eredményeket akkor, amikor a helyi önkormányzatoknak nincs a birtokában az intézkedések végrehajtásához megfelelő technikai személyzet és elegendő anyagi forrás. A sikeres városi árvízi kockázatkezelés igényli a szélesebb körű politikai és szervezeti támogatottságot. Amint arra már korábban utaltam az árvízi kockázatkezelés egy a különféle intézmények felelősségi körbe tartozó multidiszciplináris és multi szektorális erőfeszítés. Mindazonáltal az árvízi kockázat csökkentő intézkedéseknek mindenre kitelj edőnek, hely specifikusnak, integráltnak és egyensúlyban kell, hogy legyen minden érdekelt között. Az árvíz elleni felkészülésben és az árvíz hatásának csökkentésében érdekelt minden résztvevőnek az árvízi kockázatot illetően jól informáltnak kell lenni. „Az információnak teljesnek, elfogulatlannak és a vita lehetőségét kizárónak kell lennie.” (Creighton 2005). „Az érdekeltek közötti információ és tudáscsere létfontosságú, hogy megértsük a problémát, és hogy elősegítsük a koordinált segítséget.” (Sphere Project 2004) Az adatok, információk megosztása, valamint transzparens, felelősségre vonható nyitott rendszerek megalkotása, és mindezek a szereplők széles körében való elterjesztése növeli a
