A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
1. szekció. VÍZGYŰJTŐGAZDÁLKODÁS - 2. szekció. A VÍZKÁRELHÁRÍTÁS IDŐSZERŰ FELADATAI - 14. Lovas Attila - Fazekas Helga (KÖTIVIZIG): Árvízi tározók üzemirányítási és üzemeltetési mintaszabályzata - 15. Lucza Zoltán (FETIVIZIG): A vízkárelhárítás időszerű feladatai - 16. Maller Márton (ÉDUVIZIG): Települési vízkár-elhárítási tervek készítésének tapasztalatai - 17. Dr. Mecsi József (PE): 2013-as árvízhullám hatása Mohács térségében - 18. Mrekva László (EJF): A kockázatkezelés, mint a reziliens városi árvízgazdálkodás hatékony eszköze
Függetlenül attól, hogy a kockázat rendszeres, sajátos vagy egyénileg vállalt fejlődés csak akkor következik be, ha sikeresen lépünk fel a vele szemben és a kedvező alkalmakat keressük, azok elérésére törekszünk. Számos válság és fejlődésbeli veszteség a rossz kockázatkezelés eredménye. Nem kevésbé fontos, hogy számtalan kedvező lehetőséget azért mulasztunk el, mert nem készülünk fel megfelelően a kockázatra. Ezért alapvető fontosságú, hogy változtassunk azon a tényen, hogy nem tervezett és ad hoc válaszokat/intézkedéseket foganatosítsunk válság esetén, a felelősségteljes, módszeres és integrált kockázatkezelés helyett. 1. számú ábra: Kockázat-Lehetőség-Kockázatkezelés Mint olyan, a kockázatkezelés növeli a kapacitás-építést, csökkenti a veszteségeket. A kapacitásépítés minden sikeres és fenntartható védelmi stratégia nélkülözhetetlen eleme. A helyes kockázatkezelés iránti elköteleződés egyik legfontosabb vetülete a kapacitásépítés. A kockázatkezelés folyamatában nem elegendő pusztán a végeredményre fókuszálni, arra is nagy hangsúlyt kell fektetni, hogy megszerezzük azokat a készségeket és képességeket, amelyekkel a jövőben hatékonyan fel tudunk lépni a problémák megoldásában és még inkább megelőzésében. A megfelelő kockázatkezelés képes enyhíteni, adott esetben eliminálni a károkat. A kockázatkezelés tekintetbe veszi, ha úgy tetszik, magában foglalja a különböző szervezetek/tevékenységek egymást kiegészítő hatását. Ezek az együtthatások biztosítják a megfelelő felkészülést és a kockázatok következményének kevésbé költséges voltát, mérséklik a kockázatot, eliminálják azt és növelik a várt hasznot, ami nem feltétlenül jelenti mindig a könnyű megvalósítást. Hérakleitosz, görög filozófus írta: „az egyetlen dolog, ami konstans a változás”. És a változással együtt jár a bizonytalanság is. Szembesülve a választás lehetőségével, hogy jobbá tehetjük életünket szinte minden döntésünkben jelen van a bizonytalanság. A bizonytalan helyzetben való döntés és az elégtelen erő- és eszközforrások évszázadok óta állnak a gazdaság és a közérdek középpontjában. A világ folyamatosan változik, és különféle hatások generálódnak, melyek lehetnek pozitív (mint pl. bőséges csapadék stb.), de inkább negatív (mint pl. betegség, háború stb.) hatásúak. Ezek a hatások érinthetik a kisebb csoportokat (családok, kisebb közösségek), vagy a nagyobbakat (régiók, országok). Bekövetkezésüket tekintve lehetnek hirtelen (mint pl. a
