A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
3. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 18. Virágné Kőházi-Kiss Edit - Tornóczky György - Petráss András (KÖTIVIZIG): Az Alcsi-Holt-Tisza fenntartható használatának ismertetése a Kódex alapján
3.3. Műszaki paraméterek A holtág bruttó területe: 182,0821 ha A holtág nettó (vízfelület) területe: 147,3089 ha A holtág hossza: 13980 m A vízfelület átlagos szélessége: 105,4 m Maximális tározótérfogat: 4500 em , (minimális vízszintnél : 3250 em ) Átlagos vízmélység: 3 méter 4. A holtág hasznosítása, hasznosítási feltételei 4.1. A holtág feltöltése, vízpótlása, leürítése A holtág feltöltése fedett csatornán keresztül történhet gravitációsan, tiszai árhullám apadó vízszint esetén. Az Alcsi fedett csatorna a Tisza folyó bal partján helyezkedik el. A csatorna rendeltetése, a holtág feltöltése és eseti leürítése, hossza: 720,2 m; átmérő: változó 80 x 110 cm, 90 x 120 cm, 100 x 120 cm. A fedett csatorna a Tisza folyóhoz a 336,75 fkm szelvénybe csatlakozik. A holtág feltöltése történhet szivornyás üzemmódban is. A stabil szivattyútelep egyik AGROFIL szivattyúja 650 cm-es, vagy annál magasabb vízállás esetén szivornyaként is üzemelhet. Nyári alacsony tiszai vízállás esetén a holtág feltöltése a Nagykunsági-főcsatorna —► Nagykunsági X-2. fürtfőcsatorna —► Kiskengyeli-belvízcsatorna —► Kengyeli főcsatorna víziútvonalán gravitációsan valósítható meg. A holtág leürítése történhet gravitációs módon a szolnoki (tiszai) vízmérce 250-270 cm közötti tiszai vízállás, vagy ennél alacsonyabb vízállás esetén az Alcsi fedett csatorna és zsilip révén, illetve szivattyús üzemben magas tiszai vízállás esetén az Alcsi szivattyútelepen keresztül. A holtágat tápláló vízfolyások: Szandaéri belvízcsatorna jobb part, becsatlakozási hely: 5+366 km szelvény. Alcsiszigeti belvízcsatorna bal part, becsatlakozási hely: 0+945 km szelvény. Szajoli 64-d-l belvízcsatorna jobb part, becsatlakozási hely: 11+260 km szelvény. Kengyeli főcsatorna jobb part, becsatlakozási hely: 9+658 km szelvény. 4.2. Belvízbefogadás és tározás A holtág, belvíz elvezetés szempontjából részét képezi a 10.09 Belvízvédelmi Szakasznak, azon belül is a 64/d jelű öblözetnek. A belvízöblözet területe 91/140,3 km2. Az öblözet a Pálfai-féle belvíz veszélyeztetettségi index alapján (7,49) belvízzel veszélyeztetettnek minősül, a területre jellemzőek a rossz vízvezető képességű talajok. A belvíztározón túl a csatornákban is tározhatók a belvizek. A Kengyeli főcsatornában 40.000 m3 víz tár ózható. Az öblözetben a "Kengyel" laposon jelenik meg leghamarabb a belvíz, valamint a Kiskengyeli, Tenyőszigeti csatornák mentén. Belvíz megjelenésére leggyakrabban a mélyebb fekvésű területeken lehet számítani, ezek egy része nem vízteleníthető, másik részének mentesítése a befogadók megfelelő szinten való tartásával érhető el. Az öblözet mentesítésének legfőbb követelménye a holtág vízszintjének téli üzemvízszintre való lecsökkentése. Rendkívüli belvízhelyzet esetén elsősorban az Alcsi-Holt-Tisza tározókapacitását veszik figyelembe. Vízvisszatartási lehetőség a Kengyel-laposon, a Kiskengyeli-belvízcsatorna menti legelő területeken lehetséges. A vizeket a csatornában, illetve azok vízgyűjtőjén lehet visszatartani. Az öblözet szivattyúsán az Alcsi szivattyúteleppel mentesíthető. 6
