A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
3. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 18. Virágné Kőházi-Kiss Edit - Tornóczky György - Petráss András (KÖTIVIZIG): Az Alcsi-Holt-Tisza fenntartható használatának ismertetése a Kódex alapján
1. A Kódex tervezet rövidített változatának bemutatása 1.1. Földrajzi elhelyezkedése A holtág Szolnok Megyei Jogú Város és Szajol nagyközség közigazgatási területén, helyezkedik el. A holtág Tisza folyó bal partján, a 336,750 fkm (Holt-Tisza 0+000 szelvény) és 338,500 fkm között található. A teljes vízgyűjtőjén érintett települések: Szolnok (Alcsisziget, Szandaszőlős), Szajol, Rákóczifalva, Rákócziújfalu, Kengyel. (7. sz. melléklet) 1.2. A holtág természeti értékei A holtág igen intenzív emberi hatásoknak van kitéve, nagyfokú a beépítettség igen magas a stégek száma. A társadalmi beavatkozás növényfajokat irtó szelektáló hatása érvényesül, ami főleg a szántóföldek terjedésével, illetve a parcellázással járt együtt. Általánosan elmondható, kedvezőtlen jelenség az - elsősorban emberi tevékenységnek tulajdonítható - elhanyagolt szárazföldi gyomvegetáció terjedése. Természetes állapotában a térség, folyó közeli, vizjárta területein a szil-kőris-tölgy ligeterdő, illetve a tatárjuharos lösztölgyesek voltak a táj jellemző fás vegetációtípusai, amelyeket napjainkban a holtág mellett csak néhány példány képvisel. A holt meder középső szakaszának partjait maradvány ligeterdők meg-megszakadó foltjai kísérik, amelynek túlnyomó részét a fűz-nyár-ligeterdő fajai töltik ki, de keveredik hozzájuk akác is. A holtág egészét tekintve megállapítható, hogy ökológiai és növénytani szempontból kedvezőtlen a mezőgazdasági területek, üdülő kertek, stégek nagyszámú jelenléte. A beépítettség aránya >50%. A természetes vegetáció szegényes, - a holtág középső szakaszát kivéve - antropogén hatások erősen károsítják. Két védett növényfaj (súlyom és a fehér tavirózsa) előfordulása tapasztalható. A teljes zonáció (egymásra épülő teljes növényfaj) általában hiányzik, a részleges zonáció (2-3 zóna) a viztest kb. 20-30 %-ára jellemző. A nyíltvíz növényzettől mentes, a hínárral való benőttsége <10 %. A part menti sáv, náddal és/vagy gyékénnyel való benőttsége a holtág teljes hosszának kb. 50%-a. Fa és cserje a mederben nem található. A nyílt vízfelület aránya>80%. A legszebb, háborítatlan mederszakaszok a repülőtér térségében találhatóak, ahol egészséges, hosszan egybefüggő nádas állomány szegélyezi a vízteret. Növénytani szempontból a leginkább szegényes, az evezőspálya térsége. 2. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2.1. A holtág Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerinti besorolása A víztest neve: Alcsi-Holt-Tisza A víztest VOR kódja: AIH045 A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: 14 Meszes - kis területű - közepes mélységű -nyílt vízfelületű - állandó Víztest kategóriája: természetes Alegység kódja, neve: 2-18 Nagykunság Részvízgyűjtő kódja, neve: 2 Tisza A víztestet alkotó tavak darabszáma: 1 A víztest genetikai besorolása: holtág 2.2. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv tervezett intézkedései A holtág ökológiai állapotfelmérése alapján a jó ökológiai állapot 2027-ig elérhető. Ennek elérése érdekében a terv előirányoz előkészítő, alap és kiegészítő intézkedéseket, melyek ütemezett végrehajtására van szükség 2015 - 2021. időszakban az alábbiak szerint. 4
