A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
3. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 18. Virágné Kőházi-Kiss Edit - Tornóczky György - Petráss András (KÖTIVIZIG): Az Alcsi-Holt-Tisza fenntartható használatának ismertetése a Kódex alapján
Bevezető A Széchenyi István döntéséhez és Vásárhelyi Pál szakértelméhez köthető Tisza folyó természetformáló szabályozásának eredményeként, a folyó mentén tervezett 101 átvágásból a 66-83. számú átmetszések estek a Közép-Tisza vidékére. A 18 db közép-tiszai átvágás közül az 1857-ben megkezdett 77/11. számú Szapáry-féle átmetszéssel jött létre később, az Alcsi- Holt-Tisza. A Holt-Tisza az „élő” Tisza mellett, Szolnok város egyik legfontosabb vízfelülete. A holtág mentén helyezkedik el a város egyik üdülőövezete és a város kertvárosi része. Szintén itt található a megyeközpont néhány ipari-, mezőgazdasági-, és gazdasági egysége. A holtág ad helyet két nemzetközi sportpályának (horgász, evezős), illetve a nyári- és részben a téli szezonban számos rekreációs tevékenység folyik a vízfelületen. Mindezek mellett a város polgári védelmi célú vízbázisát is a holtágra építette ki, mely megköveteli, hogy a holtágban, folyamatosan megfelelő minőségű és mennyiségű víz álljon rendelkezésre. Környezetvédelmi szempontból mindez részben terhelést jelent, de ugyanakkor megfogalmazódik azaz igény is, hogy megőrizzük természeti értékeit, és a holtág élhető környezetet, a társadalmi elvárásoknak megfelelő körülményeket biztosítson. A fentiek kielégítése érdekében a társadalom, a vízfelületet igénybe vevők részéről elvárások fogalmazódnak meg, melyek részben jogszabályokban vannak foglalva, részben íratlan szabályok. Ezek összefoglalására tesz kísérletet a Kódex, a teljesség igénye nélkül. Az „Alcsi Holt-Tiszáért” Közalapítvány Szolnok Megyei Jogú Város, mint a helyi önkormányzat képviselő testületé, feladatai között szerepel a természeti környezet védelme, a helyi jelentőségű természeti értékek megóvása, őrzése, és fenntartásáról való gondoskodás. Ennek egyik eszközeként hozta létre az „Alcsi Holt-Tiszáért” Közalapítványt, melynek deklarált feladata „a szolnoki Alcsi-Holt-Tisza természeti értékeinek megóvása, vízminőségének javítása, természetvédelmi és környezetvédelmi közhasznú tevékenység folytatása”. A Közalapítvány - mint közhasznú szervezet- közreműködik a cél megvalósításához szükséges tervek, pályázatok előkészítésében, finanszírozásában, műszaki beavatkozások és üzemeltetési feladatok pénzügyi támogatásában. A rendelkezésre álló eszközök figyelembe vételével, az alapítvány évente hozzájárul a holtág nyári vízszintre való beállásához szükséges vízpótlás finanszírozásához, együttműködik a térségben tevékenységet folytató gazdasági egységekkel, a holtág kezelésévelüzemeltetésével megbízott szervezettel, a hatóságokkal. Ez utóbbi feladat kiszélesítése érdekében döntött úgy a Közalapítvány, hogy megalkotja a holtág fenntartható használatának szabálygyűjteményét az Alcsi-Holt-Tisza Kódexet. A Kódex megalkotásának körülményei A holtág földrajzi elhelyezkedéséből adódóan, számos olyan rendeltetésnek kell megfelelnie, melyhez társadalmi kötelezettség, elvárás, illetve gazdasági érdek fűződik. Éljen a belvíz tározás, a polgári védelmi célú vízbázis funkció, az öntözés, horgászat, üdülés, sport, és nem utolsó sorban a pihenni vágyó-, rekreációs igényeket megfogalmazók-, illetve a holtágra szorosan ráépült városrész lakóinak elvárásai. Ezen társadalmi érdekek kielégítését kell összehangolni a természeti értékek megőrzésének feltételeivel, melynek egyik eszköze lehet egy olyan írott és íratlan szabálygyűjtemény, mint a tárgyi Kódex. Az Alcsi-Holt-Tisza Kódex megalkotásának alapötletét a fenti igény közalapítványi felismerésén túlmenően, a Tisza-tavi Kódex megléte és életbe léptetése, valamint elért eredményei adták. 2
