A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
3. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 16. Szilbekné Molnár Katalin - Gratzl Ervin (ÉDUVIZIG): Rábaköz - Tóköz térségében öntözésfejlesztési célok kielégítésének lehetőségei a 2014. évi vízigények ismeretében
3 módszere az un. árasztásos öntözés volt, amelyet a korabeli rét- legelő gazdálkodás érdekében gyakoroltak. Jellemző példa ez időszakból a Herceg Esterházy Hitbizomány dél-hansági rétlegelő öntözései, valamint a malmok (Vica, Beled, Kisfalud, Babót, Kapuvár stb.) vízhasználatai. Nagy esése elegendő energiát biztosított a malmok működtetéséhez. Az országgyűlés részéről az 1885. évi XXIII. tv. /Vízjogi törvény/ megalkotása jelentős eredmény volt. Többek között a vasárnapi öntözés jogát is kimondja és ezzel közvetve megteremti a feltételét az öntözési társulatok kialakulásának. Az 1873-ban megalakult Rábaszabályozó Társulat 1885-1895 között jelentős munkákat végzett, ekkor történt a Kis- Rába vízpótló rendszer mostani szerkezetének megfelelő kialakítása. A rendszer vízpótlásának biztosítása érdekében jelentős lépés 1932-1933 között a Nicki műgát megépítése. 1994. november 30-án a gátszerkezet megrongálódott annyira, hogy az üzemeltetése nem volt biztosítható. Ez a rendszer kulcsműtárgya, beruházás keretében a nyerges gát átépítésre került tömlős gátszerkezetűvé. 1960-1988 között a rendszerben jelentős öntözésfejlesztés történt. Többek között a Répce és a Rábca egyes szakaszainak 15,3 m /s vízszállító kapacitásra történő kiépítése, a Kis-Rába fővízkivételi zsilip átépítése, 29 db vízkivételi zsilip létesítése a vízszétosztás érdekében. 2,3, A vízpótló rendszer létesítményei A vízpótló rendszer a területi és csatomahálózati adottságok alapján négy fürtre tagozódik: a) Répce fürt b) Kis-Rába fürt c) Keszeg-ér fürt d) Rábca fürt A vízpótló rendszer vízellátása nagyobb részt a Rába folyóból a Kis-Rábán keresztül történik. A Kis-Rábán kívül az Ikva patak, a Kardos-ér, a Répce és a Kőris-patak szállítanak vizet a vízpótló rendszer területére. A vízpótió főcsatorna jellemzői A rendszer vízpótló főcsatornája a Kis-Rába. Hossza 40.235 m. Jellegét tekintve kettős működésű csatorna. A vízjogi üzemeltetési engedély alapján a Kis-Rába fővízkivételi zsilipen 8,0 m /s vízhozam vezethető a rendszerbe. A vízpótió fürt főcsatornák és a komájuk kapcsolódó fürtök jellemzői Répce fürt: (piros színnel jelölve)
