A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)

3. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 14. Priváczkiné Hajdu Zsuzsanna (ATIVIZIG): Az Orosházi szivattyútelep üzemelésének elemzése mértékadó belvízi időszakokban, avagy a méretezési irányelvek felülvizsgálatának szükségessége

A szivattyútelep legnagyobb igénybevételének napján, mely 2010.12.10-q volt; 2 db 0,4 m /s teljesítményű gépegység 24 és 20 órában üzemelt. Az egyidejű maximális teljesítmény 0,8 m3/s volt 20 órahossza időtartamig.

A belvizes időszakok kiemelve az alábbi részletesebb ábrát kapjuk, melyből megállapítható, hogy a szivattyútelep üzeme átemelt vízmennyiség) és a területre vonatkozó csapadék tevékenység között nincsen korelláció. A szivattyútelep folyamatosan üzemelt, a területről folyamatos utánpótlás érkezett.

2010. december - 2011. április időszak jellemzően belvizes időszak

A szivattyútelep csapadéktevékenységtől szinte független üzemelési rendjére gyakorlatilag ekkor figyeltem fel, hiszen eddig kizárólag a maximális kapacitás-kihasználtság alapján vizsgáltam az idősorokat, egyéb összefüggéseit nem vizsgáltam.

Ez különösen akkor szembetűnő, ha a belvízi időszakot követő, gyakorlatilag aszályos Il.fé-t is vizsgáljuk.

Orosháza szivattyútelep átemelt em3 és Kardoskút csapadékmennyisége 2011.01.01.-2011.12.31.

60

r>j0lN0NO*«0«^í»jHcjH»S|ON0H0*Hfn

333SS88S££88882SSSaaa

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

o

■ Csapadék mm

■ Átemelt m3

2011

Reálisan egy magyarázat lehet, hogy a szivattyútelepre érkező csatornák utánpótlódása a talajvízrétegből töltődik, s csatornába a felszín alatti összefolyásból érkeznek vizek. Ennek vizsgálatára (az idő-szűke miatt csak a 2010-2011 időszakra vonatkozóan) megvizsgáltam az Orosháza környéki talajvízkutak szintjeit. Az alábbi helyszínrajz ábrázolja a vizsgált kutakat:

17