A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
3. szekció. TERÜLETI VÍZGAZDÁLKODÁS - 4. Fejes Lőrinc (KÖTIVIZIG): A Tisza-tó üzemelési szabályzatának felülvizsgálata - 5. Fiala Károly (ATIVIZIG): Aszályindexek összehasonlító vizsgálata az Alsó-Tisza jobb part alegység területén - 6. Horváth Angéla (KÖDUVIZIG): Közfoglalkoztatási minta projektek - Kislődi-tározó megvalósítása - 7. Katona Lászlóné - Belovai Tamás - Németh Dániel (NYUDUVIZIG): A társulati vízfolyások átvételével kapcsolatos problémák - 8. Koch Gábor (ADUVIZIG): A mezőgazdasági vízhasználatok jogi szabályozása és a felszíni vizeket érintő vízkészlet-gazdálkodási tapasztalatok az ADUVÍZIG működési területén - 9. Kozma Béla (FETIVIZIG): Rétközi-tó a vízgazdálkodás szolgálatában
A tó a belvívédelmi funkcióját az üzemelése során mindig betöltötte, még a rendkívüli készültségek idején is A lakosság részéről a tározó üzemeltetésével kapcsolatban folyamatosan érkeztek panaszok, bejelentések. A legtöbb panasz 1993-ban és 1998-ban érkezett. A panaszok arról szóltak, hogy a Rétközi-tó és a hozzá tartozó Tápcsatorna magas vízszintje megemelte az érintett kül- és belterületeken a talajvíz szintjét és emiatt belvíz elöntések keletkeztek a mezőgazdasági területeken és a pincékben megjelent víz károkat okozott. A panaszok kivizsgálása után a szakvélemény megállapította, hogy a tározó környékének területe kedvezőtlen belvízi adottságú, ahol a tározó üzeme előtt is gyakoriak voltak a belvízelöntések. A ténymegállapítást igazolják 1981-es és 1986-os légifelvételek és az 1979-ben, 1980-ban a Vízügyi Igazgatóság és a Községi tanácsokkal közösen felvett belvízi ténymegállapító j egyzőkönyvek. A panaszok alapján a Vízügyi Igazgatóság felülvizsgálta a Rétközi-tó üzemelési szabályzatot és a maximális vízszintet 420 cm-ről 360 cm-re, az üzemi vízszintet 350cmről 320cm-re, majd 300cm-re csökkentette azzal, hogy a tényleges vízszintet a mindenkori belvízhelyzetnek megfelelően akár ettől alacsonyabban is lehet tartani. A tározóban a vízminőség stabilizálásának biztosítása mellett extenzív halászati tevékenység folyik, mely a halállomány takarmányozás nélküli tenyésztését jelenti. A tó halászati hasznosítása járulékos hasznosítási ág. A hasznosító tudomásul veszi, hogy a halászati hasznosítás az elsődleges közcélú vízgazdálkodási funkciónak alárendelt. A tavon horgászati hasznosítás is folyik, évente átlagosan 3500-4500 fő horgászik. A horgászok után keletkező nagy mennyiségű szemetet megállapodás alapján a halászati hasznosító köteles kellő rendszerességgel összegyűjtetni, és azt kijelölt tárolóhelyre el szállíttatni. A tározó üzemelése során a legnagyobb halpusztulás 2012 tavaszán következett be. A halászati hasznosító 2011 őszén tervszerű lehalászást végzett a tavon. A tározó leürítését a Vízügyi Igazgatóság a hasznosítóval történt megegyezés szerint elvégezte. A lehalászás után az üzemelési szabályzat alapján a tározót az első adandó alkalommal fel kell tölteni, amint a Tiszai vízállás vagy a Belfő vízállása lehetővé teszi. Erre 2011 decemberében nyílt először lehetőség, de ekkor vízhiány miatt nem lehetett a minimális vízszintet biztosítani. 21
