A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
11. szekció. A HIDROLÓGIA, HIDRAULIKA IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI - 15. Dr. Rátky István (nyugdíjas): A Paksi Atomerőmű dunai hűtővíz hőcsóvájának számítása
Az Alsó-Duna 2013. évi lebegtetett hordalékszállítása Sziebert János Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság - Eötvös József Főiskola Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Bevezetés A kb. 10 éve folyó ADCP-s dunai vízhozammérések nagymértékben megkönnyítették és meggyorsították a vízhozammérést. Ebben a folyamatban a lebegtetett hordalék mintavétel még mindig „kakuktojás”, hiszen hagyományos úton folyik: a lehorgonyzás, a mélységmérés után, csörlő és mérősúly segítségével a szívócső végét a mintavételi pontba juttatva függélyenként 10x11 mintát veszünk, majd ebből átlagminta keverése történik. A függély helyzetét lézer távmérővel határozzuk meg. Egy vízhozamméréskor 7 függélyben veszünk mintát, amelynek reprezentálni kellene a folyó lebegtetett hordalékviszonyait. Ez a gyakorlatban 50-80 m-enkénti függély kiosztást jelent. Még ilyen kevés függély - minta esetén is a mintavétel ideje lényegesen meghaladja a vízhozammérés idejét, így annak hatékonyságát csökkenti. A hordalékadatok feldolgozása sem hatékony folyamat: a mintákat először 1 l-re dekantáljuk, majd laboratóriumban bepároljuk és meghatározzuk a szárazanyag tartalmát. Ebből koncentrációt számítunk. A szárazanyag szemeloszlási vizsgálatát módosított Attenberg-féle ülepítő berendezésben 6 frakcióra bontva határozzuk meg, amely újabb 6 bepárlást is jelent egyben. Egy laboráns napi 2-5 minta vizsgálatát tudja elvégezni az ülepítő berendezés munkahely számának függvényében. A hordalékhozam számítása során első lépésben az ADCP „raw” fileből ASCII „text” és „sum” filet konvertálunk, majd a Hüse-féle ADCP konverter programmal az átmeneti filekből a „HOZAM” programmal kezelhető filet állítunk elő. Ekkor figyelni kell arra, hogy a mintavételi függélyekben is legyen számítási függély. A lebegtetett hordalékhozam a „HOZAM” programmal kerül meghatározásra, amely más számítási metódust alkalmaz a vízhozam meghatározására, mint az ADCP-t kezelő WINRIVER program, így az eredmény sem lesz teljesen azonos. A hordalékhozam számítás a vízhozam számításra épül. Ezzel ellentmondás kerül az eredmények közé. A szakemberek régi törekvése, hogy a mintavételi, feldolgozási folyamatot is meggyorsítsák. A vizsgálatok korai szakaszában már felvetődött, hogy az ADCP mérési adatok tartalmazzák az egyes cellákról visszaverődő ultrahang hullám intenzitását, amely kapcsolatban lehet a hordalék koncentrációval is (és még számos paraméterrel, mint vízhőmérséklet, hordalék töménység, szemcseméret, szemcsealak, víz sótartalma, pH értéke, stb.). A kérdés külföldi kutatók nagyrész tengerparti területek és kikötők hordalékmozgásának leírására behatóan vizsgálták. Folyami hordalékmozgás leírására kevés példa található. Hazánkban a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékén Józsa János, Baranya Sándor foglakozott ezzel a kérdéssel (Hidrológiai Közlöny 2010/3. szám). A cikkben említett mintavételezést az Eötvös József Főiskola Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézet és az ADUVÍZIG munkatársai végezték. Az ADCP-s mérési adatok kiértékelésére valószínűleg a szerzők saját fejlesztésű szoftvert használtak. A 2009-ben végzett mintavételezést nem követte további vizsgálat, pedig az eredmények biztatóak voltak. Az EJF 2010-ben vásárolt egy holland fejlesztésű (AquaVision) szoftvert (VISEA PLUME DETECTION TOOLBOX), amely alkalmasnak tűnt arra a feladatra, hogy hitelesítő mérések segítségével ADCP mérési adatokból lebegtetett hordalékhozamot számoljon. A szoftver elvi működése megegyezik a Józsa - Baranya szerzőpáros cikkében leírtakkal. A szoftver leírása viszonylag szegényes, az alkalmazhatóság körülményeit nem taglalja, így nem lehet tudni, hogy folyami lebegtetett hordalékszállítás számítására alkalmas-e, ha igen, akkor térben és időben milyen kiterjesztéssel lehet használni. A fejlesztő ezen kérdésekre nem válaszolt, valószínűleg nem rendelkezik elegendő tapasztalattal folyami alkalmazásokra (az AquaVision elsősorban tengeri, óceáni alkalmazásokat fejleszt). A főiskola rendszeres mérési adatok és egyéb erőforrások híján a szoftvert nem vette rendszeres alkalmazásba, így azzal nincsenek kellő felhasználói tapasztalatok. Osztályunk együttműködési megállapodás keretében vállalta, hogy kísérleti mérések segítségével feltárjuk a szoftver használhatóságát folyami lebegtetett hordalékhozam számítására. 1
