A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)

11. szekció. A HIDROLÓGIA, HIDRAULIKA IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI - 15. Dr. Rátky István (nyugdíjas): A Paksi Atomerőmű dunai hűtővíz hőcsóvájának számítása

RátkyI.-14-Paks, dunai hőcsóva

3 3 3

5. ábra. Hőcsóva eloszlása Qd = 2210 m /s, Qjp=110 m /s és Qbh=141 m/s esetén

5. Ö sszefoglalás

Nem becsülve le a szakirodalomban található, a hőterhelés csökkentésére vagy a T+soo.max konkrét mérésére (mérés helyére, statisztikai származtatására) adott számtalan ötletet, javaslatot, de úgy gondoljuk, hogy ezek nem a lényeget ragadják meg. A hűtési lehetőségek teljes skáláját áttekintve, azok összetett ökonómiai, ökológiai hatását kell megismerni és ezen az alapon dönteni. A frissvízhűtés esetén a szükséges vizsgálatsorozat egy szegmense a Duna ökológiai rendszerének megismerése. Ez a tanulmány ehhez az összetett probléma megoldásához ad segítséget.

Úgy gondoljuk, hogy részletes ökonómiai vizsgálatok (gazdaságossági számítások, kockázat elemzés) mellett, részletes hidrobiológiái vizsgálatok alapján kell a Duna megengedhető hőterhelését meghatározni. Ehhez az élőlény társulások (a fito- és zooplanktonok, makroszkopikus gerincesek, halak stb.) életterének fizikai: hidraulikai, hőtani jellemzőit a bemutatott modellrendszerrel meg tudjuk becsülni.

Az 1. pontban említett négy célkitűzés lényegében egy célt szolgál: a Paksi Atomerőmű frissvíz hűtéses üzemekor, a Dunába engedett melegvíz hatására, a folyóban kialakuló hidraulikai és hőmérsékleti jellemzőket számító 2D és 3D numerikus modell eredményeinek bemutatása, összehasonlítása. A részletek, a tanulmány alfejezetei tulajdonképpen a validálás lépéseit adják meg. Ezek: az adatigény leírása, az arányosítás és az azt megkönnyítő érzékenység vizsgálat; a mértékadó terhelések felvétele; az eredmények megbízhatóságát igazoló futtatások és az eredmények felhasználási körének ismertetése, bemutatása.

Ma még csak ott tartunk, hogy a megengedhető hőterhelést két konkrét fizikai mennyiséggel adjuk meg: ez a T+5oo.max és a AT (hőlépcső). 30-40 évvel ezelőtt az akkori ismeretek és technikai segédeszközök (pl. méréstechnika, számítástechnika) ezt indokolhatták, Ma már tudjuk, hogy a felszíni vizeink élőlény társulásai, sőt azon belül az egyes fajok hőtűrő képessége különböző. Ezért is és a fenntartható fejlődés fontosságágát felismerve, ökológiailag felelősen gondolkodva nem elégedhetünk meg ennyivel.