A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)

11. szekció. A HIDROLÓGIA, HIDRAULIKA IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI - 14. Mándity Milán (ADUVIZIG): ADCP-s vízhozammérések utófeldolgozása

RátkyI.-4-Paks, dunai hőcsóva

• Oldalsó határfeltételek (Qjp és Qbh):

„A 15/2001. sz. Az atomenergia alkalmazása során a levegőbe és vízbe történő radioaktív kibocsátásokról és azok ellenőrzéséről című KöM rendelet 10§-a szerint ...

b) a kibocsátási ponttól folyásirányban számított 500 m-en lévő szelvény bármely pontján a befogadó víz hőmérséklete nem haladhatja meg a 30 °C-t. ...” (BME INNOTECH 2007/

Konkrét számításainknál akkora melegvíz hozamokat vettünk fel, hogy e környezetvédelmi előírás teljesüljön.

Úgy is fogalmazhatunk, hogy meghatároztuk azokat a maximális melegvíz hozamokat („hőáramokat”, tennikusenergia-áramokat), melyek Dunába vezetése engedélyezett. Amennyiben az erőmű üzeme közben ennél nagyobb elvezetendő „hőteljesítmény” keletkezik, annak elvezetéséről, hűtéséről külön gondoskodni kell vagy megfelelő üzemeltetéssel azt csökkentem kell.

A Dunába történő bevezetési ponttól folyásirányban számított 500 m-nél lévő szelvényben (továbbiakban röviden +500 m-es szelvényben), TX7Z = T+5oo.max < 30 °C feltételt a különböző határfeltételektől függően az alábbi melegvíz hozamokkal tudtuk biztosítani:

Qjp = 29-148 m/s, csak jobb-parti bevezetés esetén;

3 3

Qjp = 31-110m/sés Qbh = 49-275 m/s, mind a két helyen egyszerre történő bevezetés esetén.

Az egyes állapotokhoz a számított, pontos értékeket a 2. táblázatban az eredmények értékelését a

4. pontban adjuk meg.

2.3. A hőtranszport arányosítása

Célkitűzésünkkel összhangban, a legnagyobb pontosságot a hőterjedés számításánál kell biztosítani.

Az a lényeg, hogy a hidrodinamikai folyamat (vízszintek, vízhozamok) számítása során elkövetett lűba elhanyagolható mértékben befolyásolja a számított hőmérsékleteket. Az elhanyagolhatóságot természetesen a hőtranszport egyenlet megoldási hibáihoz viszonyítva kell érteni.

A BME INNOTECH (2007) tanulmányból rendelkezésünkre állt 9 db helyszíni mérés (2002- 2006. évekből), így minden adat ismert volt ahhoz, hogy a +500 m-es szelvényben a mért hőmérsékletre arányosítsuk a modelleket. Az 1. táblázatban megadtuk a határfeltételi adatokon kívül az arányosítás számított paramétereit is.

Időpont

Hpaks

Qd*

Qd

Qmv

TD

Tmv

AT

T+500

Zpaks

^ahf

Zl 526,3

(A-|b)2D

(A-|b)3D

év.hó.nap

cm

m7s

m7s

m7s

°c

°C

°C

°c

mB.f.

mB.f.

mB.f.

A772/S

A772/S

2002.06.26

205

2240

2300

110

23,4

31,3

7,9

27,9

87,43

87,21

87,25

0,563

—

2003.06.18

172

2240

2120

82,5

23,3

31,2

7,9

26,3

87,10

86,85

86,90

0,875

0,25

2003.07.29

85

1560

1650

55,0

25,3

31,6

6,3

28,4

86,23

85,90

85,97

0,386

—

2004.09.07

120

1810

1840

110

19,5

28,3

8,8

23,8

86,58

86,28

86,34

0,950

0,01

2004.09.14

8

1220

1240

110

18,8

27,9

9,1

23,8

85,46

85,07

85,15

0,900

0,33

2005.08.02

148

1970

1990

110

23,9

31,7

7,8

28,1

86,86

86,59

86,64

0,750

0,00

2005.09.06

260

2460

2590

110

19,4

27,0

7,6

23,1

87,98

87,81

87,84

0,720

0,07

2006.08.01

79

1560

1620

110

26,3

34,0

7,7

29,4

86,17

85,84

85,91

1,400

—

2006.08.29

175

1960

2135

110

19,6

27,5

7,9

23,8

87,13

86,88

86,93

0,715

—

1. táblázat. A hőtranszport arányosítására használt mérések adatai és a számított paraméterek