A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)

11. szekció. A HIDROLÓGIA, HIDRAULIKA IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI - 14. Mándity Milán (ADUVIZIG): ADCP-s vízhozammérések utófeldolgozása

RátkyI.-2-Paks, dunai hőcsóva 2.1. Geometriai adatok Frissvízhűtéses üzemeltetéssel kapcsolatos fent idézett munkából (VITUK12010, melynek elké­szítésében e tanulmány szerzője is részt vett) rendelkezésünkre álltak a medergeometriai adata­­tok. A vizsgálat során alkalmazott digitális terepmodellhez a Duna szakasz 2009. évi 100 m­­enkénti keresztszelvény felméréseiből generált terepmodell adatait használtuk (Ax=Ay=5 m-es diszkretizált háló rácspontjaiban EOVX, EOV_Y-nál a terepszintek). A 2D-s számítások mel­lett 3D-s szimulációkat is végeztünk ezért a nagy számítási igény csökkentése érdekében csak vi­szonylag rövid szakaszt lehetett a vizsgálatba bevonni. A vizsgált terület a Duna 1526,3 fkm-től az 1525,2 fkm-ig terjedő szakasza. Az 1. ábrán mutatjuk be a digitális terepmodellből előállított 85,0 mB.f. viszonyítószint alatti fenék mélységeket. x 105 1.38 -1.378 -1.376 -1.374 -1.372 -1.37 -6.366 6.368 6.37 6.372 x coordinate (m) -6.374 6.376 x 10 0.5 m 0-0.5-2.5-3-3.5-4-4.5-5-5.5-6-6.5 IO-Jul-2013 00:00:00 85.0 mB.f, alatti mélység-vonalak 1. ábra: A Duna 1525,2-1526,3 fkm-es szakaszának digitális terepmodellje A digitális terepmodellhez görbe vonalú négyszög-hálót alkalmaztunk. Az 1100 m hosszú folyó­szakaszon 2D-hez 13 500 db, 3D-hez 108000 db számítási cellát alkalmaztunk. 2D számítások­nál a cellaméretek: folyásirányban 1,9-15 m között voltak, átlag 7,4 m; keresztirányban 0,6- 10,6 m kötött, átlag 6,6 m. 2.2. Hidraulikai adatok és hidraulikai arányosítás A hőcsóva dunai elkeveredését permanens hidrológiai-hidraulikai viszonyok feltételezésével vizsgáltuk. Ami azt jelentette, hogy egy-egy vizsgált változatnál: a Dunán érkező vízhozam, Qd (és így a felső határfeltétel: Qfhf= Qd + Qmv), és a vizsgált szakasz legalsó szelvényében a víz­szint (alsó határfeltétel, Zahf,), valamint a melegvíz kivétel, majd a Dunába való visszavezetés, (Qmv oldalsó határfeltételek) konstans volt. A melegvíz visszavezetés vagy csak a Melegvíz­csatornán keresztül történt (Qmv = Qjp, ahol jp alsó index a jobb-parti bevezetésre utal), vagy a Melegvíz-csatorna mellett közvetlenül a Duna-mederbe a hajóút balszélénél (Qbh, ahol bh alsó index a hajóút balszélére utal; ekkor Qmv= Qjp+Qbh)- Feltételezzük, hogy a Duna-mederbe való vízbevezetés minden műszaki nehézsége megoldható, pl. nem korlátozza a hajózást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom