A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
11. szekció. A HIDROLÓGIA, HIDRAULIKA IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI - 11. Liptay Zoltán Árpád - Právetz Tamás - Dr. Boudewijn van Leeuwen (DHI Hungary Kft.): Belvízi elöntések fizikai alapú numerikus modellezése - 12. Liptay Zoltán Árpád (DHI Hungary Kft.) - Czigány Szabolcs (PTE): Kis és közepes vízgyűjtők hidrológiai modellezése
A FETIVIZIG mint megbízó konkrétan megfogalmazta a rendszerfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat is. Ezek alapján a rendszerfejlesztést az alábbi szekvenciában kellett megvalósítani:- Az integrált előrejelző rendszer részleteinek kidolgozása.- Integrált árvízi információs rendszer kialakítása. Az adatok és információk minden érdekelt fél, intézmény számára történő on-line elérhetőségének biztosítása.- Automatikus adat-előkészítő, adatbázis kezelő informatikai rendszer kialakítása.- Előrejelző modell és szoftver-rendszer kifejlesztése ultrarövidtávú (1-6 óra) mennyiségi csapadék-előrejelző (Auto-NowCasting), és folyamatos hidrológiai előrejelző modulokkal az 1. ábra alatti célterületre.- A már létező, vagy tervezés alatt álló árvízvédelmi rendszerek (hegyvidéki árapasztók, síkvidéki tározók, polderek) optimális üzemirányításához szükséges finom időskálájú (órás) előrejelzéseinek biztosítása.- Előrejelző szoftver-rendszer és adatbázis-használat oktatása 10 mérnöknap (5 nap oktatás Ukrajnában a Kárpátaljai Vízügyi Igazgatóságon és 5 nap Nyíregyházán a FETIVIZIG-en).- Záró dokumentáció, működő előrejelző rendszer beüzemelése Nyíregyházán a FETIVIZIG- en és Ukrajnában a vezető partnernél és a projektpartnemél, Ungváron a Kárpátaljai Vízügyi Igazgatóságon és a Hidrometeorológiai Szolgálatnál. ILI Elvárt kapcsolódás már meglévő információs rendszerekhez A kifejlesztett rendszerrel szembeni elvárások egy lényeges pontja volt, hogy annak logikailag is és fizikailag is maximálisan illeszkednie kell a rendszert üzemeltető FETIVIZIG informatikai rendszereihez. Ennek mentén alapvetően a kapcsolódás két szintjét kell elkülönítenünk: hálózati, hálózati-logisztikai, valamint funkcionális illeszkedés. A) Hálózati, hálózati-logisztikai illeszkedés valójában annak elvárása, hogy a rendszert és a rendszert kiszolgáló informatikai erőforrásokat egy már meglévő, adott informatikai környezetbe kell beágyazni. B) A rendszer funkcionális illeszkedése szempontjából alapvető kiindulási pont volt, hogy kidolgozandó egy „Integrált Árvízi Információs Rendszer”, amely szerves része kell legyen a már meglévő VIZIG-INFO belső információs rendszernek. A fejlesztés keretében gondoskodni kell az adatok és információk minden érdekelt fél, intézmény számára történő on-line elérhetőségének többszintű biztosításáról. II.2 A rendszerkomponensek architektúrája - logikai elrendezés A rendszer lényeges komponenseit szoftvermodulok és azok alapvető részmoduljai, adatinterfészek, adatbázisok, külső adatszolgáltatói rendszerek, és felhasználói felületek alkotják. Azok topologikus összefüggéseit, egymáshoz viszonyított elhelyezkedését jól szemlélteti a 2. ábrán látható úgynevezett „szolgáltatás-folyam” diagram. Az ábrán jól láthatóan két alapvető szintet különítettünk el: az adatszolgáltatói, valamint az előrejelző rendszer szintjeit. Bár logikailag összefüggő rendszerről van szó, mégis a két szint között az a lényeges különbség, hogy az első, az adatszolgáltatói szint elemeinek kifejlesztéséért, létének biztosításáért a Megrendelő, míg a másik szintért a tervező-fejlesztő konzorcium felel. A rendszer-architektúra áttekintését - ahol lehet - szekvenciális szempontok szerint célszerű követnünk. Ezek szerint: 3
