A Magyar Hidrológiai Társaság XXXII. Országos Vándorgyűlése (Szeged, 2014. július 2-4.)
11. szekció. A HIDROLÓGIA, HIDRAULIKA IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI - 11. Liptay Zoltán Árpád - Právetz Tamás - Dr. Boudewijn van Leeuwen (DHI Hungary Kft.): Belvízi elöntések fizikai alapú numerikus modellezése - 12. Liptay Zoltán Árpád (DHI Hungary Kft.) - Czigány Szabolcs (PTE): Kis és közepes vízgyűjtők hidrológiai modellezése
Integrált árvízvédelmi előrejelző rendszer létrehozása térinformatikai alapú modellrendszer alkalmazásával Lucza Zoltán(1) - Szabó János Adolfé - Réti Gábor(2) 1) FETIVIZIG, Vízrajzi és Adattári Osztály; 2) HYDROInform, Hidroinformatikai rendszerfejlesztő Betéti Társaság; I. Előzmények Az elmúlt évek (1998, 2001, 2006.) árvizei többször is bebizonyították: árvíz-hidrológiai és hidrometeorológiai sajátosságok miatt a Felső-Tiszán és mellékfolyóin az év bármely időszakában lehet magas és heves árhullámokra számítani. A vízszintemelkedések 12-36 óra alatt elérhetik a védekezés szempontjából kritikus értékeket. Az áradás intenzitása 30-40 cm/óra, a Tisza 10-12 m-t is emelkedhet a tetőzésig. Az utóbbi évek nagy károkat és emberéleteket is követelő árvizeinek hatására Ukrajnában nagymértékű és egyre gyorsuló töltésfejlesztési munkák indultak. A jelenlegi ukrán árvízvédelmi koncepció a teljes 824,7 km hosszú töltésrendszer (töltések és partbiztosítások együttes hossza) fejlesztését tartalmazza, 1 %-os mértékadó árvízre méretezve a meglévő töltések erősítését. A Felső-Tisza árvíz-hidrológiai és hidrometeorológiai sajátosságai, valamint az elmúlt időszakban megtapasztalt árvízi események rendkívüliségeire utaló statisztikák (mint pld.: gyakoriság, intenzitás, tartózkodási/reakció idő, tetőző vízszintek, stb.) előnytelen alakulása visszaigazolni látszik az utóbbi időkben a témakört behatóan vizsgáló tanulmányok megállapításait, miszerint a jövőben számítani kell az eddigieknél is magasabb és egyéb árvízhidrológiai tulajdonságaiban is változó árvízi helyzetek kialakulására. Fentiek alapján a kockázatvállalás ésszerű mértékének fenntartása megkövetelte, hogy a térség árvízi védekezéséért felelős döntéshozói újragondolják az operatív hidrológiai, árvízi előrejelzés és a valósidejű számítógépes kockázatelemzés fejlesztésének lehetőségeit, és megtervezzenek egy megújított szemléletű, a jelen és a közeli jövő - fent hivatkozott - változásaira is reagáló, országhatárokon átívelő, közös érdekeltségű és üzemeltetésű, valós idejű integrált árvízi információs és erőforrás-optimalizáit előrejelző rendszert Az előrejelző rendszer célterületét tekintve (lásd 1. ábra) valójában három részvízgyűjtő uniója: A Tisza a Bodrog csatlakozása előtt (kb. 35 489 km2) + Ung az ukrán-szlovák határig (kb. 3 362 km2) + Latorca az ukrán-szlovák határig (kb. 1 992 km ), amelyek együttesen mintegy 40 843 km . A tervezett fejlesztések megvalósítására kidolgozott Magyar - Ukrán közös elgondolás az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz (ENPI) finanszírozási forma keretében nyert támogatást „A magyar és ukrán Felső-Tiszai árvízvédelmi fejlesztési programok továbbfejlesztése és összehangolása, integrált árvízvédelmi előrejelző rendszer létrehozása térinformatikai alapú modellrendszer alkalmazásával” című pályázattal. A közös magyar-ukrán pályázat vezető partnere a Tiszai Vízgyűjtő-gazdálkodási Igazgatóság (Ungvár), közreműködő partnerek a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Nyíregyháza) és Kárpátaljai Hidrometeorológiai Szolgálat (Ungvár). Fentieknek megfelelően, a közös Magyar-Ukrán fejlesztés legfőbb célja tehát az volt, hogy egy korszerű, közös üzemeltetésű hidrológiai előrejelző rendszerrel javítsuk az előrejelzéseink (különös tekintettel az árvízi) megbízhatóságát és növeljük időelőnyét.
